Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

35 Sz. Margit és Czinfalva sopronmegyei községek határában van ugyanis a régibb okmányokban Kis-Fertő, manap pedig Sulzlacke név alatt ismeretes tavacska, melynek területe közel 2 km.,

2 vízterülete pedig 5"7 km.

2 Miként a Fertő, úgy ez a tó is folytonos ingadozást mutatott ; sőt több ízben ki is száradt és ismét megtelt. A Fertőre alkalmazott fentebbi adatok e kis kiadású Fertőn teljesen megfeleltek a valóságnak és mivel különben is a Fertő mellett fekszik, azért alkalmaztam az ott kipróbált adatokat a Fertőre. A Sulzlacket 1885-ben csapolták le egy kifalazott tárnacsatorna létesítésével, mi által mintegy 477 kat. holdnyi területet nyertek a mezőgazdaságnak. Már említém, hogy némelyek a Fertő ingadozásának okát nem minden alap nélkül egyedül a Rábában keresték. A fotyók romboló és építő működése mindnyájunk előtt ismereres. A különböző folyók különböző mennyiségű anyagot hordanak magukkal a szerint, a mint szilárdabb v. lazább a talaj, a melybe medrüket vésték és a mely vízterületükbe esik. A vízvidékükről elhordott anyagot azután az egyes folyók sajátságos viszonyaik szerint különböző helyeken rakják le. Közvetlenül a tengerbe ömlők közül némelyek torkolatuknál rakják le a magukkal hozott terhet, mások szigeteket építenek medrükben a törmelékből vagy pedig saját ágyukat töltik meg vele s így sokszor önmagukat szorítják ki medrükből. Az utóbbiak közé számítjuk a Rábát is. Az Alpesek déli lejtőjén 240 m. magasságban eredő Rába körülbelül 100'75 Mm.

2 nagyságú terület csapadékát önti 270 kmnyi futás után a Kis-Dunába. Közepes vízmennyisége az 1875. és 1876-iki mérések szerint 91 m

3 ; eddig ismeretes legnagyobb víztömege pedig az 1830. feljegyzések szerint 492 m

3, mely utóbbi adat helyességét az 1876-ban végzett mérések is megerősítették. Legkisebb vízállása mellett 16—17 m.

3 vizet visz le másodperczenként.

1) Ha már most tekintetbe veszszük a közepes és a legnagyobb víz közti különbséget, könnyen beláthatjuk, hogy a szabályozatlan folyómeder nem lehetett képes a legnagyobb vizet magába fogadni. Nagy akadályai voltak a víz szabad lefolyásának a szabályozás előtt a minden lépten-nyomon felállított malmok is, továbbá a mesterséges fenékgátak, nem különben a sok iszap is, melyet a Rába magával szokott hordani. Az 1876. márcziusi nagy vízállás alkalmával vizsgálat alá vették a Rába nagy iszaptartalmát s kitűnt, hogy e tekintetben nem sokkal áll a Nílus mögött, mert ez utóbbi 1 m.

3 vízben 13'3 kg. iszapot tartalmaz ; a Rába vize pedig 12 kg.-t.

2) Ezeken kívül nem mellőzhetem hallgatással azt a körülményt sem, mely a Duna-Rábaköz sajátságos vízi viszonyait még bonyolultabbá teszi : a Duna és a Rába árjának találkozását. Ha ugyanis nyugaton egy-két nappal előbb áll be az olvadás, mint nálunk, akkor a Duna és a Rába egy időben hozzák legnagyobb vizüket. Ez ugyan ritkán esett meg, de mikor megtörtént, végzetes ') A Rábaszab. társulat zsebkönyve Győr. 1888. 154. 1. 2) A Rábaszab. Társul, zsebk. 170. 1. 3*