Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

33 mosta ; sőt a Rákos mellett épült kápolnába tényleg be is hatolt s egy egész évtizeden át volt állandó lakója, mert csak 1891-ben hagyta el a rohamosan apadó víz. A tónak 1878-ban elért vízállása a következő két évben nem igen nagyobbodott ug3'an ; de azért elég nagy volt arra, hogy a Fertő délkeleti partján épült Mexicó-nevü majorság épületeit s a hozzá tartozó már-már virágzásnak induló gazdaságait hosszabb időre tönkre tegye.

1) Az 1880. év volt a forduló pont növekedése és apadása közt. 1881-ben már ismét megkezdette visszahúzódását s folytatja a jelen időben is. Fertőmelléki halászok szerint a 90-es évek első felében ép úgy, mint a hatvanas évek elején, a halak teljesen elpusztultak, de már 1897-ben ismét mutatkoztak s bizonyára azzal a vízzel kerültek a tóba, metyet azon évben a Rábczától kapott. Érdekesnek tartom még megemlíteni azon csalóka tüneményeket is, melyek a Fertőnek a 60-as években történt kiszáradása alkalmával a száraz meder felett mutatkoztak. Ha valaki — írja egy szemtanú — a kiszáradt talajon járt, a bizonyos távolságból szemlélő előtt hosszú, mozgó póznának tünt fel, melyet minden oldalról víz környez. De ennél sokkal jobban meglepte a fertőmelléki népet az a tünemény, a midőn az átellenes községek képét mintegy vizben visszatükrözni látta. Az alföldi rónák ezen tüneménye sokkal is jobban ismeretes, hogy sem szükséges volna bővebb fejtegetésébe bocsátkoznom. Ekként tehát a Fertőnek rég óta folytatott területingadozását, a menynyire az ismeretes, sokszor bizony nagyon is hiányos adatok megengedték, áttekintettük. Mindenesetre sokkal értékesebb és érdekesebb volna, ha a tónak minden egyes ismert változását számokkal fejezhetnők ki ; mert így egyrészt sokkal világosabb képet alkothatnánk róla magunknak, másrészt pedig az ingadozás okainak kutatását is tetemesen megkönnyítené. Ez azonban lehetetlen, mert kútfőink legnagyobb része megelégszik a puszta kijelentéssel, hogy ekkor és ekkor a Fertő növekedett vagy fogyott és legfeljebb egy-két jelzővel adja tudtunkra a növekedés vagy apadás minőségét. A régi térképek nézetem szerint szintén nem szolgálhatnak biztos alapul a Fertő nagyságának meghatározására. Erre csak azok alkalmasak, melyek közvetlen mérnöki felmérések után készültek, már pedig ismeretes előttünk, hogy mily ritkák az ily mérnöki felvételek és hogy két felmérés közt készült térképek rendesen az utolsó mérések alapján készített térképeket veszik ismét alapul, a melyek természetesen a Fertőt is oly állapotban tüntetik fel, a minőben az alapúi vett térképen volt. !) Széchenyi B. gr. i. m. 11 1. 3