Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900
32 Az 1868-ik évben volt legszárazabb a Fertő. Rendes közlekedés indult meg rajta a két part között, melynek most már semmi akadálya sem volt, mert az előző években búján tenyészett salicornia-félék is vagy egészen kivesztek, vagy csak törpék maradtak és csupán a part mentén voltak kisebbnagyobb nád- és sásbokrok. • Az 1868. és 1870. években a tómeder belső része mindinkább kopárabbá vált ; a nyugati part egyes helyei pedig, különösen azok, a melyeket azelőtt nádasok borítottak, művelés alá vonattak és elég jól megfizették a reájuk fordított munkát. A keleti parton is tettek kísérletet gabonatermesztéssel, de nem sikerült, mert a mélyebb keleti részen az 1869-ben esett csapadék már annyira átáztatta a talajt, hogy a mag tönkrement benne. 1) Az 1870. év őszén a kiszáradt meder mélyebb fekvésű helyein már ismét kezdett mutatkozni a víz, melyet az akkori télen esett hó gyors elolvadása a következő év tavaszán tetemesen növelt. 2) Kisebb mennyiségben már ebben az évben is kapott a Fertő a Rábától és a Répczétől táplálékot, de sokkal nagyobb mennyiségben tódult az említett folyók vize 1872-ben a Hanyságba s onnan a Fertőbe. 3) Ez évben oly magas volt a Kis-Dunának is az állása, hogy a Rábát és a Rábczát visszanyomta, a minek természetes következménye lett, hogy a Rábcza medrét átlépő víz nagy erővel nyomult a Fertőbe. Az 1872. év tavaszán már 2—5 dm. mély víz borította a nem sokkal előbb még száraz tómedert. A keleti részen Pátfalvához, nyugaton pedig Ruszthoz férkőzött legközelebb a víz, de legtöbb kárt még is Rákos tájékán tett, hol a művelés alá fogott földeknek nagy részét elborította. A száraz években a vízi madarak természetesen elhagyták e vidéket, a halak kivesztek ; most azonban egyszerre nyüzsgő élet támadt az életre kelt tó környékén, a madarak ezrei és ezrei népesítették be a partokat és a vízből fel-felugráló halak is jelezték, hogy már ők is elfoglalták ősi birtokukat. 1873., 1874. és 1875-ben alig nőtt többet 2 dm.-nél a víz, tavaszszal ugyan jól kiterjeszkedett a téli s a tavaszi csapadék hatása alatt, de a száraz nyár rendesen leapasztotta. Az 1876. év végre meghozta a régi Fertőt, melynek átlagos mélysége meghaladta immár az 1 m.-t. A ruszti városkaput, a rákosi kápolnát már csak 10—15 m.-nyi távolság választotta el a tótól, a keleti oldalon pedig Védenyt 50—60 m.-nyíre, Pátfalvát 30—40 m.-nyíre közelítette meg. 4) A következő két évben, 1877. és 78-ban, mindig jobban és jobban terjeszkedett annyira, hogy az előbb említett falvaknak már majdnem a falait 1) Mayrhofer i. m. 16. 1. 2) U. o. Verhandlungen d. k. k. geol. R. A. 1871. Dr. Halasy i. k. 12-1. 3) Mayrhofer i. m. 17.1. *) Mayrhofer J. i. m. 22—23 1.
