Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

30 évben annyira megnövekedett, hogy nem sokkal volt kisebb a három évvel előbb bírt vízállásánál és ezt még a húszas évek elején is megtartotta.

1) Ezután lassan bár, de folytonosan apadt 1837-ig, a mely év tavaszán, valamint a reá következő télen annyi csapadék volt, hogy a Répcze és Rába kiöntött. A fékevesztett víz iszonyú pusztítással rohant az alacsony fekvésű Fertő felé s csak az eszterház-pomogyi töltés tartóztatta fel rövid időre, azután ezen is átcsapván több hetyen megrongálta s néhány nap alatt a Fertőt szokatlan nagyságúvá növelte. 1838. márcz. 10-én érte el nagyságának netovábbját, a mennyiben ezen naptól kezdve nem kapott vizet az említett folyóktól.

2) Az ezen alkalommal elért területnagyságát megtartotta csekély ingadozással másfél évtizeden keresztül. Vágner M. megyei térképe szerint 1844-ben 356 km

2-nyi területet borított a viz.

3) Széchenyi Béla gr. ugyancsak a most említett évben 4 lábra teszi a tó átlagos mélységét, a mi szintén nagy területre enged következtetni.*) A mult század negyvenes éveiben és az ötvenes évek elején szemtanuk bizonysága szerint a Fertő déli részén fekvő Széplak község nagy terjedelmű legelőjét majdnem egészen víz borította s csak az emelkedettebb helyek nyújtottak a pásztornak és nádhegyet csipkedő nyájának pihenő helyet. Az éltesebb emberek még most is elragadtatással beszélnek azon idilli életről, midőn a munkában kifáradt igavonóikat csónakon terelték a csorda közé. Ma pedig ha valaki látni akarja a tavat, az egykori kikötő helytől legalább is 3—4 km.-nyit kell haladnia, míg czélt ér. Erősebb éjszaki széltől korbácsolva még ellátogat ugyan hébe-korba holt folyómederhez hasonló horpadásokon régi elhagyott helyére a viz ; de akkor is csak a legalacsonyabb helyeken csillog ki a fű közül és a szél megszűnése után egy-két óra múlva már csak a kevés hátrahagyott iszap jelzi a hajdani lakós látogatását. 1854-ben kezdett a tó alig észrevehetően fogyni.

5) Hogy milyen lassú volt az apadása, kitetszik onnét, hogy az 1855. évben nem tett ki többet 1—2 hüvelyknél, de a következő évben már sokkal gyorsabban haladt megsemmisülése felé. 1862-ben már csak 2—3' volt a víz átlagos mélysége, mely alatt körülbelül ugyanilyen vastagságban iszapréteg terült el. Az 1864. év a tó közeli halálát jelezte, mert már ez év őszén a viz mélysége nem volt több 6—10"-nél. „Ha az ember — így ir Mayrhofer J. Dr. Halasi K. i. k. 2) U. o. 3) Vágner M. Sopron vmegye térképe. 1844. A m. n. muz. kvtárába. 4) Széchenyi B. gróf : Kőkori leletek a Fertő tava medrében. 1876. Bpest. 28 1. 5) U. o.