Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

29 Hcnyságon keresztül kapott r.agyotb mennyiségű viz okozta gyors növekedését, a mit egy 1753-ban kelt megyei térkép is igazol.

1) E szerint a Fertő legkiterjedettebb volt DK.-en, a hol teljesen összefüggött a Hanyságot elborító vízzel. Az Ikva, Répcze és a Kis-Rába medrei, valamint e két utóbbinak összefolyásából támadt Rábcza medre a Hanyságon át nincs megjelölve, a mi azt mutatja, hogy ott szétterültek. Ez a körülmény okozhatta tehát a tónak 1742-iki hirtelen megnövekedését. Az 1768 és 1769-iki években ismét megnagyobbodott.

2) Azon év megjelölésében azonban, a meddig az elért vízállása állandó maradt, adataink egy-két évnyi különbséggel eltérnek egymástól ; abban azonban mind megegyeznek, hogy a XVIII. század hetvenes éveinek közepén a Fertő vizállása magas volt, a mit egy 1769-iki térkép is megerősít.

3) 1786-ban oly magas vízállást ért el a Fertő, a minővel sem azelőtt, sem azután nem bírt.

4) Legjobban illusztrálja a tó nagyságát az a körűimén}'', hogy a Rusztról Medgyesre vezető utat is elöntötte a víz. Nagyon érdekes volna tudni, hogy mekkora volt ez alkalommal a viz felülete, de, sajnos, a kútfő, mely az előbbi adatot nyújtja, számot nem említ. Oly fonalat azonban mégis ad kezünkbe, a melynek segítségével jól megközelítőleg kiszámíthatjuk a nagyságát. Azt mondja ugyanis, hogy a Rusztról Medgyesre vezető utat elöntötte a víz, minthogy pedig ez az út már az ártér szélére esik és az ártér területe 515 Km,

2 a Fertő tehát a mondott évben legalább is ilyen nagyságú volt.

5) Az 1786. évi vízállását nem tartotta meg ugyan sokáig, de a térképek még a 90-es évek elején is 300—320 km.

2-nyi nagyságúnak tüntetik fel.

6) Egy szemtanú állítása szerint a tó 1797-ben mintegy 100 lépéssel beljebb vonult.

7) Ezzel egybevág a kismartoni hezgi levéltár egy adata is, mely azt mondja, hogy 1801-ben még mindig apadóban volt a Fertő.

8) Három évvel később ismét igen nagy volt a vize s 1807-ig majdnem változatlanul megtartotta ; ekkor azonban észrevehetőleg apadni kezdett, a mi 1813-ig tartott. A most említett évben rohamosan hódította vissza régi területét, a mely nagyságra nem sokkal maradt mögötte az 1785/86-iki vízállásnak. De még ugyanezen évben kezdett visszavonúlni s folytatta 1816-ig. Ez az apadás azonban csak csekély mértékű volt és még az említett 1816-iki Seb. Zeller: Mappa Comitatus Soproniensis. 1753. Pannonh. kvtár. 134. sz. -) Korabinszky : Geogr. Lexicon. és Halasy K. i. k. 3) Mappa geogr. noviss. regni Hungáriáé divisi in suos comitatus etc. Ign Müller. 1769. A. m. n. muz. kvtárában. *) Halasy k. i. kézirata. 5) A Fertő árterületét a Rábaszab. Társulat térképéről számítottam ki. 6) Lichtenstern J. Sopron vármegye. 1793. Hell-Liesgang. Generalkarte von Ungarn. 1790. ï) Rumy : Monum. Hung. I. 340 1. 8) Dr. Halasy K. i. k.