Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

28 Ezután egy egész századon át nem tudunk a Fertőről semmit ; anynyit azonban a fentebbi adatokból mégis nagy valószínűséggel következtethetünk, hogy a tó ismét megnövekedett, mert hisz az udvari kamara megtiltotta Nádasdynénak, hogy a Rábczát a Dunába vezesse ; de hogy mennyire nőtt s meddig tartott növekedése, arra vonatkozólag semmi adatunk sincs. 1677-ben a Fertő szélessége Ruszt és lllmitz közt, a mint az a ruszti várostornyon fel volt jegyezve, 3830 öl volt.

1) Ebben az évben tehát a Fertő vízállása csekély különbséggel megegyezett a XIX. század 81—82-iki vízállásával, mert az ezen években készült katonai térkép szerint a tó szélessége Ruszt és lllmitz között 7399 m. vagyis 3847 öl volt. 1693-ban alig észrevehetőleg fogyni kezdett a tó s jóllehet néhány felhőszakadáshoz hasonló esőzés, különösen jul. 10. és 18-án megszaporította vizét, mindazonáltal még ugyanezen évben észrevehető volt lassú apadása,

2) mely 1728-ig tartott, ezen évtől kezdve azonban gyorsabb tempóban vonult vissza.

3) 1736-ban már annyira megapadt, hogy a rusztiak átgázolhattak rajta.

4) 1740-ben érte el apadásának netovábbját. A környék lakossága meg volt róla győződve, hogy ott, hol 10—12 év előtt még hálóját feszítette ki, nem sokára gabonát fog arathatni. De a Fertő ekkor is rászedte birtokosait, mert a helyett, hogy pára alakjában utolsó cseppjeit is elbocsátotta volna, mintegy láthatatlan forrástól táplálva, uj életre kezdett ébredni. Az 1741- évben növekedése még nem volt nagyon észrevehető, de annál rohamosabban terjeszkedett a következő évben. 1742-ben Eszterházy Miklós herczeg és Széchenyi Zsigmond gr. levelet váltottak, melyben azon tanakodnak, hogy miként lehetne a Fertő áradásaitól a sarródi, széplaki, hegykői és a homoki réteket megmenteni.

5) A Fertő, mint fentebb láttuk, már az előző század 90-es évei óta viszszavonulóban volt. A parti lakosság természetesen a visszahúzódott tó helyén jó kaszálóknak jutott a birtokába s midőn most a tó hirtelen megnőtt, a rétbirtokosok tetemes kárt szenvedtek. Eszterházy Miklós herczeg és Széchenyi Zs. gróf említett levélváltása tehát ezen károk megszüntetését czélozta. Vájjon tényleg bekövetkezett-e azon veszély, melytől említett főuraink tartottak és hogy mi volt az oka a tó hirtelen megnövekedésének, arra nézve nem sikerült adatot találnom. De mint legtöbbször, úgy bizonyára most is a Rumi : Monumenta Hungarica. I. 340. 2) Swarowszky : Die Schwankungen des Neusiedler-Sees. Bericht übor d. XII. Vereinsjahr d. Geogr. in Wien. 1886. 15. 1. M. J. A Fertő tava. Győr, 1884. 3) Swarowszky i.^rj. ; Korabinszky : Geografisches Lexicon. Halasy K. dr. : Adatok a Fertőre és a Hanyságra vonatkozólag. Kézirat a kismartoni hcrczegi levéltárból a bpesti tud. egyetem földrajzi szemináriumában. 4) Rumi : Monumenta Hungarica I. k. 350 1. Halasy K. i. k. M. J. i. m. szerint 1738-ban egy ruszti kádár fogadásból átgázolt a Fertőn. 5) Rumy i. M. I. k. 350-355. 1.