Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

2? A Fertő keleti partján feküdt Vitézfölde a mai Bánfalvától nyugatra esett és valószinűleg ennek a régibb neve s csak későbben, de még 1410 előtt, midőn a tó áradása tovább keletre kényszeritette a lakósokat települni, kapta a Bánfalva nevet.

1) Urkony nevű helység, mely Sarrod környékén feküdt és egy 1429-ben kelt oklevélben fordul elő utolszor, szintén a Fertő áldozatává lett.

2) A XV. századból ismeretes adataink szerint tehát a Fertő déik;!eti részén, a hol a természet legkevésbbé szabott neki határt, növekedett. A XVI. századból két jelentékeny adat maradt reánk, melyeknek egyika, már számokkal is kifejezi a Fertő nagyságát. Sambucus és Lazius 1G. századbeli irók a Fertőről már mint nagy tóról emlékeznek meg. Aventinus az „annales Boiorum"-ban azt mondja, hogy a tó hosszúsága 45,000, szélessége 15,000, kerülete pedig 100,000 lépés. Megjegyzendő, hogy Aventinus könyvét a XVI. század első esztendejében írta. Ekkor tehát a Fertő már nagy területet foglalt el ; hosszúsága ugyanis legnagyobb terület mellett sem több 36—38 km.-nél, a melytől Aventinus számadata alig marad el 4—5 km.-rel. Adatait természetesen nem vehetjük a mai mérnököktől megállapított adatokkal egyenlő értéküeknek ; de arra mégis alkalmasak, hogy a Fertőről megközelítőleg pontos képet nyújtsanak. Aventinustól bírjuk tehát az első határozott tudósítást a Fertő nagyságára vonatkozólag. Az előző századokban csak úgy hozzávetőleg vagyunk képesek a tó nagyságáról magunknak fogalmat alkotni ; Aventinustól azonban már meglehetős bizonyossággal követhetjük tavunk felületének ingadozását. Azért mondom, hogy meglehetős bizonyossággal, mert egész bizonyosságról csak akkor lehetne szó, ha a czélunkat szolgáló adatok sűrűbben követnék egymást. A XVI. és XVII. századi tudósításainkat fél, illetőleg egész század választja el a közvetlenül megelőzőtől, a mely idők alatt nem egyszer vonhatta beljebb vagy terjeszthette ki partjait a Fertő. A tó nagyságára vonatkozó másik adatunk ugyanis 1568. jun. 5-én kelt.

3) Ezen időben a Fertő nagyon leapadván, a halmennyiség is nagyon megcsökkent. A vizsgálatra kiküldött bizottság a tó felső részét megjárván, azt tapasztalta, hogy 10 év óta több száz ölnyire beljebb húzódott a víz és miután a tó alsó részét is megjárta, reájött az apadás okára is. Nádasdy Tamásné ugyanis a Rábcza vizét lefelé eresztette a helyett, hogy a Fertőbe bocsáttatta volna, mint azelőtt. A bizottság ajánlatára azután az udv. kamara ismét elrendeli a Rábczának a Fertőbe vezetését. A tó apadását tehát a fentebb említett időben emberi művelet okozta, a mely később is, a XIX. sz. első felében, többször megzavarta a tó ingadozásának természetes lefolyását. 1) Nagy Imre. Sopron múltja. Századok 1883. évf. függ. 2) U. o. 3) Nagy Imre : Sopron múltja. Századok 1883. évf.