Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

26 révjog miatt folyt per is azt bizonyítja, hogy e vámnak jelentékenynek kellett lennie. A fertői vám jelentékeny volta pedig sűrű közlekedést tételez fel. Hogy közlekedés a Fertő keleti és nyugati, nem pedig éjszaki és déli partja közt létezett, arról kételkedni sem lehet, főleg ha meggondoljuk, hogy a keleti parton feküdt helységek nagy része hajdan Sopronvármegyéhez tartozott és a különböző teendők s érdekek folytán a megye székhelyét fölkeresni akaró megyebeliek legrövidebben a Fertőn át juthattak czéljukhoz. Ha azonban felteszszük, hogy a Fertő a Vulkától s a többi beleömlő patakoktól táplált folyó volt csupán, akkor az egész fertői vámról szóló beszéd nevetségesnek és absurdumnak tűnik fel. A Vulka, Rákos és a Booz patakok legnagyobb áradásuk alkalmával körülbelül 2000 köbláb vizet visznek a Fertőbe. Ha tehát felteszszük, hogy a Fertő pusztán csak folyószerű víz volt, akkor a komp csakugyan jó szolgálatot tehetett áradás alkalmával az átkelni akaróknak ; de az év legnagyobb részében a Fertőbe ömlő összes viznek oly csekély a mennyisége, hogy az ettől táplált folyón vizi járóművet használni nem csak nem volt szükséges, hanem lehetetlen is volt. Kissé nagyot mondanak tehát azok, kik a Fertőt az említett időben folyóvá kicsinyítik. Az bizonyosra vehető, hogy a tó nem birt oly kiterjedéssel, mint a minőt a XIV. század végén ért el ; de az adatok összevetéséből az is bizonyos, hogy nagyobb területet foglal el, mint több iró e korban számára kijelölt. A XIV. századból szintén több oly oklevél maradt reánk, melyeknek adatai az előző századokban felsoroltakéhoz hasonlítanak, azért ezeket mellőzöm s csak azon kettőnek közlésére szorítkozom, melyek a Fertőnek növekedésére már határozottan rámutatnak. Varjú Benedek és Kyra nemesei közt a határok miatt támadt pert 1362-ben a pannonhalmi convent intézte el. Az erről kiadott oklevél azt mondja, hogy a határt csak Pomogyig jelölhették ki, mert további munkájúkban a nagy víz megakadályozta őket és a munka folytatását a télre, midőn a Fertő be fog fagyni, kellett halasztaniok.

1) Nem kevésbbé fontos Mária királynénak 1385. év okt. 15-én Budán kelt egyik oklevele, melyben bizonyos Miklós magvaszakadása folytán a koronára szállott Medgyes helységet Sopron városának ajándékozza. Ez az irat Medgyesről így szól: „. . . prope quandam magnam aqitam Ferthevv" Az előbbi tudósítás szerint tehát már a XIV. század hatvanas éveiben annyira megnőtt a tó, hogy a pomogyi határt elborította, a mit a második tudósítás is megerősít, midőn a Fertőt nagy víznek mondja, a mit bizonyára nem tett volna, ha az nem lett volna több puszta folyónál. A Fertonek^ÄV. századi növekedésére a partjáról eltűnt helységek utalnak leginkább. ') Fejér: Cod. Dipl. IX. 3. 323—31.