Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900
25 helység létezett ; manap pedig Ruszt határát keletről közvetlenül a Fertő mossa. 3) A Fertőn Sopron városa és a soproni főispánok vámot szedtek. Mindezekből, mint említém, azt következtették, hogy a Fertő éjszakról délre, majd keletre húzódó folyó volt, melyet az Oka mellett bele ömlő Vulka s más kisebb patakok tápláltak. A mi az első érvet illeti, arra, véleményem szerint, mit sem építhetni, mert, nem tekintve azon kifejezéseknek különben is határozatlan voltát, azon időből több oklevelet mutathatunk fel, melyek a Fertőt lacus-nak azaz tónak nevezik 1) sőt egy és ugyanazon évből származott okiratok majd lacus, majd meg stagnum névvel illetik a Fertőt. 2) Ezen argumentum tehát a Fertőnek sem nagysága, sem csekély volta mellett nem tanúskodik. Erejét még jobban elvesziíi, ha tekintetbe veszszük, hogy a tihanyi kolostor 1055-ben kelt oklevele a Balatont lutumnak (= sár, pocsolya) mondja ; pedig arról senki sem kételkedhetik, hogy a Balaton ezen időben több volt lútumnál. Ruszttól keletre Tard nevű helység létezését jeles tudósunk, Nagy Imre, kétségen kívül helyezé. 3) Ruszt keleti határát jelenleg közvetlenül a Fertő tava képezi ; a XIV. században és a megelőző időben pedig a várostól keletre feküdt Tard helységet mosta a Fertő. Itt tehát csakugyan összeszorult a tó s mintegy két részre, éjszaki és déli részre oszlott. Tard község egykori létezése csak is ennyit, de sem többet, sem kevesebbet nem bizonyít. Nem szabad tehát ebből azt következtetni, hogy az egész Fertő folyó keskenységű volt, nem szabad pedig különösen azért, mert a fentebb idézett okiratok elég széles medert jelölnek ki, midőn a Fertő keleti és nyugati határat lllmitz- és Medgyessel jelölik meg. Árpádkori okleveleink többször is tanúságot tesznek róla, hogy a Fertőn Sopron városa és a soproni főispánok vámot szedtek, s hogy ez a vám nem lehetett valami csekély, egyrészt abból következtethetni, hogy királyaink többnyire a város érdemei iránt való tekintetből adományozták a városnak, illetőleg erősítették meg további birtokában, másrészt pedig abból, hogy Sopron városa és a főispán némelykor megosztották egymás között a fertői vámot, 4) pedig ha jelentéktelen lett volt volna az, akkor nem lett volna értelme a megosztásnak. Az 1244. évben Sopron városa és Omode győri püspök között a fertői 1) II. Endrének 1217-ben kelt oki. Fejér: Cod. Dipl. III. I 217. A győri kápt 1299-ben kelt oki. Árp. Uj-Okmt. V. 221..I. Károlynak 1317-ben k. oki. C. Dipl. VIII. 2. 54. s) II. Endrének 1217-ben kelt oki. lacusnak, ugyanazon évből származó másik oki. (Árp. Uj-Okm. VI. 385.) pedig stagnum-nak nevezi. I. Károlynak 1317-ben k. egyik oki.-ben (Orsz. ltár N. R. A. 357. 30.) stagnum-nak, egy másikban lacusnak van írva. 3) Sopron múltja. Századok 1883. évf. függeléke. *) Fejér : Cod. Dipl. V. 2. 397 ; Árp. Uj-Okmt. XI. 294.
