Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

24 közt per volt ; ezen peres ügyről tudósító oklevél szerint Rákos keleti határát a „lacus et stagnum Fertheu" képezi.

1) 1262-ben kelt egyik okirat a következő tudósítást tartalmazza : villa Praytunprun in capite Fertheu adiacens

2) . . . Tudjuk, hogy Széleskút (= Breitenbrunn) ma is a Fertő éjszaki végén, közvetlenül az árterület szélén fekszik, mint 700 évvel ezelőtt. V. István magy. király és Ottokár cseh király közt dúlt harczok eléggé ismeretesek mindenki előtt. Ezen egyenetlenség kezdetén, 1270-ben, Ottokár meg akarván lepni a Győrnél állomásozó magyar sereget, 40 lovast és 300 gyalogost küldött a Fertőn át. Tervét azonban a tó meghiúsította, mert jege beszakadván, a csapatot eltemeté.

3) Kún László király a fertői vám felét 1277-ben Sopron városának adományozta, a mely azt különben már IV. Béla és V. István királyok alatt is birta.

4) A győri káptalannak 1281-ben kelt egyik oklevele, mely szerint János nádor Chák comes fiaival bizonyos birtokjogokra nézve megegyezett, elsorolja a Fertő déli partján fekvő helységeket, u. m. Egku (= Hegykő) Hydegsed (= Hidegség) Bozyas (= Booz) és megemlíti a Fertő mellett elvezető soproni utat is.

5) Ugyancsak a győri káptalannak 1299-ben kelt egy másik okirata llmeuch (= lllmitz.) akkor még sopronmegyei községet, a Fertő keleti partjára helyezi.

6) Vessük össze már most a felsorolt adatokat, hogy a Fertőnek XIII. századbeli nagyságáról fogalmat alkothassunk magunknak. A fentebb említett oklevelek szerint a Fertő határait a következő helységek jelölték : Winden, Széleskút, Rákos, Booz, Hidegség, Hegykő és lllmitz. Ha még figyelembe veszszük Ottokár veszteségét is, merészség nélkül állíthatjuk, hogy a Fertő a XIII. századnak legalább is a második felében akkora területet borított, mely későbbi közepes nagyságának (250—350 km.

2) nem nagyon maradhatott mögötte. Többen koczkáztatták már azon véleményt, hogy a Fertő a XIII. században és még a XIV. elején is nem volt egyéb puszta folyónál. Állításukat a következő érvekkel támogatják : 1) Ezen korbeli számos okirat a Fertőt fluvius (= folyó), stagnum (= mocsár) vagy egyszerűen csak aqua (= viz) névvel illeti. 2) Ruszttól keletre, tehát a mai Fertő medrében, bizonyos Tard nevü Soproni városi tevéitár. Cod. D. II. 21. 2) Arp. Uj-Okm. VIII., 43 1. 3) Rauch: Österreichische Gesch. III. k., aus der Chronik. Österreichs ad annum 1270. *) Fejér: Cod. Dipl. V. 2. és 397. 1. 5) Árp. Uj-Okm. IX. 315 1. 6) Arp. Uj-Okm. V. 221. L