Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

20 A 18. századig majdnem általánosan a Fertőre vonatkoztatták és a térképeken is, melyeken a nevet kiírták, mindenütt a Fertőt jelezték vele. Oka mindenesetre a Valeria tartomány holfekvésének nem ismerése és Plinius első sz.-ban élt római irónak egy kitétele volt, a hol Peiso tavát és a bojusok pusztáját Noricummal mondja határosnak.

1) Hogy az itt emiitett Peison melyik tavat kell értenünk, azonnal világos lesz előttünk, mihelyt a bojusok pusztájának fekvését megismertük. Pliniusnak föntebbi szavaiból az tűnik ki, hogy a bojusok pusztája Pannónia azon részén volt, a hol Scarabantia (Sopron) és Sabaria (Szombathely) feküdt, vagyis a Dunántúl éjszak-nyugati részén. Livius tanúsága szerint a gall származású bojusok K. e. 508-ban hagyták el eredeti lakóhelyüket és egyik részük a Pó mellékén ütötte föl sátrát, a másik részük pedig az Albis vize mellett telepedett le, a mely terület róluk nyerte Bohemia nevét. Az előbbiek a Pó mellékéről éjszak felé nyomultak és megszállották Pannoniának Noricummal határos részeit. Ezután csak a 4-ik században találkozunk ismét velők, a midőn az éjszaki barbárokat legyőző N.-Sándorhoz követeket küldenek, hogy kimélje meg őket. A kincsek után sóvárgó barbár bojusok K. e. 280 körül a gazdag déli tartományokra vetették szemöket és a Delphiben felhalmozott kincsek megszerzése volt főtörekvésök. Kapzsiságukat azonban ezúttal drágán fizették meg, mert csapataik szétszóratván, csak kevesen térhettek vissza régi helyükre. K. e. 190 körül a Pó mellékére települt bojusokat is kiszorították a rómaiak, a kik ekkor a görögöktől szétvert testvéreik lakóhelyét foglalták el és itt laktak egész az ötvenes évekig K. e., amikor ugyanis őket a dákok teljesen elpusztították ; Pannoniának Noricummal érintkező része pedig innét kapta „deserta Boiorum" nevét.

2) Azt tehát biztosra vehetjük, hogy Pliniusnál Peiso néven említett tó a Fertő tava, mert csak ez képezhette a bojusok pusztájában Noricum határát. Vizsgáljuk meg most Aur. Victor nyújtotta adatokat, hogy megtudjuk, vájjon a két tó közül melyiket értette Peiso néven. A kérdés azon fordul meg, vájjon kijelölhető-e határozottan Valéra tartomány határvonala, a melyen belül a lecsapolt Peiso feküdt. Nagyon sokáig kétséges volt ez és innét magyarázhatók a régebbi Íróknak erre vonatkozó eltérései is. Felsorolok néhányat: Cluverius Valéria tartományt a Dráva és a Száva közé helyezi. Majorszky

3) azt állítja, hogy Galerius cs. Felső-Pannoniának azon részét ') Plinius 1. ILU. c. 24.: Noricis iunguntur lacus Peiso, deserta Boiorum, iam tamen colonia Divi Claudii Sabaria et oppida Scarabantia Julia habitantur. 2) Caesar. Lib. I. C. V. Spener : Not. Germ. Antiquae : „Extincti sunt hi Boii Critasiro rege in bello, quod contra Boerebistam, Dacorum regem infeliciter administrarunt ; unde teste Strabone VII. et Plinio III. C. 24. unam corum memóriám nomen deserta Boiorum conservavit." 3) Enchiridion geographiae antiquae. Budae, 1831.