Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900
21 nevezte Valériának, melyben Stiria fekszik. Ugy látszik, ő biztosra vette, hogy az Aur. Victor említette lecsapolt Pelso alatt a Fertő lappang ; mivel pedig a tavat magában foglaló tartomány Valéria nevet nyert, ezt nem kereshetjük szerinte másutt, mint Felső-Pannoniában, mely a mostani Stiria egy részét is magában foglalta. Mannert 1) szerint Valeria tartomány keleti határa a Duna, nyugati határa pedig azon vonal volt, melyet a Rába folyónak a Kis-Dunába ömlésétől a Dráva és a Verbász összefolyásáig huzhatunk. Mannerttel egy véleményen van Forbiger 2) is, a mennyiben az említett tartományt a Duna és a Dráva folyók közé helyezi. Muchár 3) már sokkal pontosabb határokat von, midőn Valéria tartományt Pilis, Esztergom, Veszprém, Fehér és Tolnamegyék területére helyezi. Az ő kijelölése azonban nem teljes, mert a kérdéses tartománynak csak éjszaki részét határozza meg, pedig tudjuk, hagy Sopianae, 4) a mai Pécs, Valeria tartománynak volt egyik nevezetes városa, tehát még Baranyamegyét is magában kellett foglalnia. Kiepert 5) szintén a Dunántúlnak keleti részébe helyezi Valériát, de kissé szűkre szabja határait. A nevezett tartománynak általa vont nyugati határvonala ugyanis a Balatont teljesen kizárja, pedig Aur. Victor világosan kimondja, hogy az a tartomány nyert Valéria nevet, melyben a Pelso feküdt, akár a Fertőt, akár a Balatont értette ezen a néven. Az ujabb kutatások alapján most már elvitázhatatlan, hogy Valeria tart. a Dunántúlnak keleti részét foglalta el és így az iránt sem marad fenn semmi kétség, hogy az Aur. Victor említette Pelso taván a Balaton értendő. Kérdés támad már most az iránt, miként egyeztethető össze Pliniusnak és Aur. Victornak fentebb említett helye, a hol mindketten ugyanazon elnevezést használják, de az előbbi a Fertőt, az utóbbbi pedig a Balatont érti rajta. A IX. sz. második felében Salzburgban készült emlékirat 6) szerint Pipin az Alsó-Pelissa környékén maradt hunoknak és szlávoknak Arnonus salzburgi püspököt rendelte tanítójául. Ha tehát volt „Pelissa inferior" kellett Pelissa superiornak is lenni. Hogy pedig Alsó-Pelissa a Balatonra vonatkozik, az kétségtelen 7) és igy a Pelissa superior nem lehetett más mint a Fertő. A most mondottakat az előbbiekkel összevetve, bizonyosra vehetjük, hogy a rómaiak is mind a Fertőre, mind a Balatonra használták a Peiso ') Geographie der Griechen und Römern. 1792. 2) Handbuch der alten Geographie. Leipzig, 1842—48. III. k. 461 1. 3) Noricum 3. 1. *) Amm. Marc. 28. 1. ") Historischer Schul-Atlas. Berlin. c) De conversione Bagvariorum et Carantanorum. L. A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 1900. 307. 1. L. u. o. a jegyzetben Marczali H. megjegyzését.
