Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

18 gen szokásoknak becsuszása tulajdon tapasztalásból hanyatoltatták majdnem utolsó romlásra és veszedelemre a magyar hazát." *) De e törekvésnek nem csak Horvátország és a kapcsolt részek követei igyekeztek ellenállani, hanem a szoros értelemben vett Magyarország fiai közt is többen akadtak, a kik fáztak a nemzeti nyelv behozatalától. Az utóbbiak azzal érveltek, hogy ha a százados szokás szentesítette latin nyelv helyébe a magyart teszik, igen sok honpolgár, a ki nem birja ezt a nyelvet, mintegy számüzötté lesz ; továbbá törvényeink szerint Galiczia és Lodoméria a magyar korona alá helyezendők, de ha a magyart teszszük hivatalos nyelvvé, az említett országok népe saját honában idegenné válik, a mi az óhajtott egyesülést megnehezíti, vagy teljesen meghiusítja. A rendek többsége azonban nem így gondolkozott, hanem más nemzezetek példájára hivatkozott, melyek nemzeti nyelvüket rövid idő alatt nemcsak szépen kiművelték, hanem általa hazaszeretetet is öntöttek a polgárok szivébe. És épen ezért indítványozták: 1-ször, hogy az országgyűlésen előforduló ügyek magyarul tárgy altassanak, 2. a kormányszékek tárgyalásánál a magyar nyelvet bárki szabadon használhassa, 3. a felső táblához küldendő izenetek magyarul szerkesztessenek, 4. a magyar nyelv a magyar korona alá tartozó részekben is — mint az előbbi kormány alatt a német nyelv — az elemi iskolákban is taníttassék. Többek hozzá szólása után úgy egyeztek meg, hogy a magyarul nem tudók a jelen orezággyülésen és a kormányszékeknél latinul nyilváníthatják véleményüket. A naplóra vonatkozólag pedig abban állapodtak meg, hogy kétféle nyelven fogják irni, de a magyar része lesz az eredeti, a latin pedig csak fordítás. A rendeknek eddig felsorolt határozataiba a felső tábla is bele egyezett, de a napló kinyomatását minden áron meg akarta akadályozni. A felső tábla küldöttségének vezetője, Eszterházy Károly gr. egri püspök a következő gyenge érveket hozta fel a kinyomatás ellen : 1) a naplót másoló ifjak elvesztik ezen keresetforrásukat, és mivel az országgyűlésen hallott dolgokat a másolás alkalmával még egyszer összefoglalták, könnyen megtarthatták emlékezetükben ; de ezentúl ettől az előnytől is elesnek, 2) bármily alapos megbeszélés után hozott határozatok is, később uj oldalról megvilágítva, esetleg változást szenvednek, ami nem válnék a nemzetnek díszére, mert a külföld előtt állhatatlannak tűnnék fel. 2) A főrendek azonban korántsem az elsorolt okok miatt ellenezték a napló kinyomatását, hanem azért, hogy a reformtörekvésekkel szemben tanúsított magatartásuk ne legyen ország-világ előtt ismeretessé. Miután azonban látták, hogy a rendekkel szemben a felhozott argumentumokkal nem boldogulnak, Naponként való Jegyzése az 1790/91. eszt. orsz. gyül 2. ülés. 2) Az 1790/91. országgyül. naplója. 3. ülés.