Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1898
13 A mit Kisfaludy ezen egy versben mond, megtaláljuk mind Horatiusnál is, csakhogy különböző helyeken szétszórva : Mihi cura Non mediocris inest , fontes ut adiré remotos Atque haurire queam vitae praecepta beatae 2) Quod magis ad nos Pertinet et nescire malum est, agitamus: utrumne Divitiis hommes , an sint virtute beati ; Quidve ad amicitias, usus rectumne , trahat 710 s ; Et quae sit natura boni summumque quid eius. 3) Nunc itaque et versus et cetera ludicra pono. Quid verum atque decens euro et rogo et omnis in hoc s um , . . . 4) Sublimia cures: Quae mare compescant causae, quid temperet annum, Stellae spo?ite sua, iussaene vagentur et errent, Quid premat obscurum lunae , quid proférât orbem , Quid velit et possit rerum concordia discors, . . . ? 5) Inter cuncta leges et percontabere doctos, Qua ratione queas traducere leniter aevum ; Num te semper inops agitet vexetque cupido, Num pavor et rerum mediocriter utilium spes ; . . . Quid minuat curas , quid te tibi reddat amicum ; Quid pure tranquillet , honos an dulce lucellum, An secretum iter et falle?itis sémita vitae. 6) Nimirum sapere est abiectis utile nugis Et tempestivum pueris concedere ludum, Ac non verba sequi fidibus modulanda Latinis, Sed verae numerosque modosque ediscere vitae. 7) Tehát mindkét költőnk életében találkozunk azzal a közös vonással, hogy megunván a gyermekies gondolkozásmódot, fenséges tárgyakról kezdtek l) B. Sz. VI. Ének, 6. vers. — ») Sat. 0. 4. 93. — 3) Sat. II. 6. 72. — 4) Epp. I. 1. 10. — 5) Epp. I. 12. 15. — «) Epp. L 18. 96. — Epp. II. 2. 141.
