Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896
76 pedig azok jelentek meg, a kiknek első órájok volt. 1) Mindez azért történt, hogy az ifjúság kellő felügyelet alat legyen,''nem különben jó példaadás végett. Az 1866. káptalan 2) meghagyta, hogy: „A tanárok az isteni szolgálaton, körmeneteken az ifjúsággal együtt — jó példaadás tekintetéből is, mindenkor jelenlenni tartoznak." Ez a rendelkezés, úgy látszik, szükséges volt, mert e tekintetben kifogások voltak. Az absolutizmus idejében szinte hazafiságot csináltak belőle, ha a felsőbbség bármely irányú rendelkezéseit áthágták. Fehér Ipoly főapát újból elrendelte, hogy az ifjúság vallási ténykedésein az egész tanári kar jelen legyen. Az ő igazgatósága alatt úgy is volt. Kivételt e tekintetben csak a hétköznapi mise képez, a mikor az igazgató és osztályfőnökök vannak csak jelen. • Az ifjúság az egyház által rendelt körmeneteken mindenkor megjelent. Buzaszentelésen, keresztjáró napokon és úrnapján az ifjúság zászló alatt vonul ki s példás jelenlétével emeli az isteni tisztelet fényét. 1829, 1852, majd 1865-ben az ifjúság az egyházfeje által engedélyezett jubileumot is megtartá és pedig három napon keresztül körmenetben vonult a herczegprímás megjelölte templomokba, a szt. gyónást elvégezte és az Úr asztalához járult. 1865-ben a magyar helytartótanács is elrendelte a főig. útján, hogy az ifjúság részt vegyen a jubileumi búcsúban. 3) Egyes nevezetes alkalmakkor a basilikába vonult fel szt. misére. 1821ben a herczegprímás tartotta a buzaszentelést és keresztjáró napok körmeneteit, a mikor az ifjúság a vizivárosi templomba vonult. A tanárok előbb próbát is tartottak az ifjúsággal, hogy szép rend legyen. Az úrnapi körmenetre mindig a basilikába vonul az ifjúság. 1822-ben apr. 22-én jelen volt az intézet a basilika alapkőletételénél. 1835-ben a plébániatemplomba hívták meg az intézetet, a hol a tanárok a gyászmise alatt csendes szt. misét mondtak a rend visszaállítójáért. 4) Az ifjúság vallásos nevelésének alapfeltétele a szentségekhez való méltó járulás., mert ez az a kegyelem forrás, „melyből az élet áradoz. s erőt nyer, a ki lankadoz." A penitencziatartás szentségéhez járulni mindannyiszor köteles minden keresztény, a hatszor kiesik a kegyelem állapotából ; vagyis halálos bűnbe esik. Ifjúságunknak nagyon sok alkalma van szt. gyónását, a hányszor csak szükségét látja, végezni. Rendelkezésére áll a tanári kar minden egyes tagja ; szívesen hallgatja meg gyónását a városban működő papság is. A Ratio idejében az ifjúság nyolczszor végezte gyónását az év folya!) 1855/6 I. conf. szcpt. 26. 2) Statuta 42. 1. 3) 1865. márcz. 18. 349. főig. sz. •») 1834/5. Acta.
