Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

77 mán. Ez a szokás meg volt 1858/9-ig. Ettől kezdve majd kevesebb majd több a hivatalos gyónás. Ma ifjúságunk négy ízben gyónik és áldozik : szt. Imre napján, Jézus nevenapján, Húsvétkor és az év végén. Ez a szám eltekintve attól, hogy havi gyónásnál egy-egy napi szünet lenne, mert az idő e dolognál nem jöhet számításba, véleményem szerint elegendő. A buzgó tanuló talál magának alkalmat bármikor gyónni ; a kevésbbé buzgó tanulók a sűrű gyónást nagyon könnyen rosszul végzik. A gyónásnál a fődolog az, hogy méltóan járuljanak a szentséghez. Sokkal nagyobb lelki örömöt érzek, ha valamely tanulóról mellékesen megtudom, hogy renden kívül járul a szentségekhez, mintha hetenkint gyónnék a mi rendeletünkre, mert az ilyen parancsolt gyónás minőségére nézve — fájdalom — nagyon sok és szomorú tapasztalatom van. És nem tudnám ez okból a havonkénti kötelező szt. gyónást pártolni. A tanári kar az ifjúság gyóntatását maga végezte, csak mikor a gymnasium főgymnasiummá lett, segítettek a szt. Ferencz-r. tagjai, a mi azért is történt, hogy alkalma legyen a tanulónak, ki esetleg emberi gyöngeségből tanárának könnyen nem őszinte gyónást végezne, igazán őszinte gyónást végezni. Ez a szokás egész 1891/2-ig divott. 1894/5-től kezve a kir. városi plébános és káplánjai, nemkülönben s szemináriumi tanárok osztják meg velünk a gyóntatást és alkalmat nyújtanak, hogy egész bizalommal mehessen az emberi gyarlóság a gyónószékhez. 1834/5. évről feljegyzi az igazgató, hogy a parvisták csak akkor járulhatnak majd a szent gyónáshoz, ha kellő oktatást nyertek. 1) Ugyancsak ott megjegyzi, hogy gyónás alkalmával valamennyi tanár az igazgatóval jelen van, hogy kellő rend legyen. A húsvéti szt. időben lelkigyakorlatok előzték meg a szt. gyónást. A lelkigyakorlatok ideje mindenkor a nagyhét volt ; a mely legalkalmasabb az áhítatra és magábaszállásra. A Ratio korában hétfőn kezdődött s tartott szerdán délig. Délelőtt és délután isteni tisztelet volt és félórai szt. beszédet tartott az exhortator. Szerdán d. u. volt a gyónás és nagycsütörtökön a szt. áldozás. A tanári kar az ifjúsággal együtt áldozott, a mi igen jó hatással volt a növendékekre. 2) A Thun-féle rendszer idejében, midőn a hittan-tanítás felett való felügyelet a dioecesis főpásztorára szállt, a ki azt érseki biztos útján gyakorlá, a hitszónokok a szt. gyakorlatok egész tervezetét benyújtották az érseki biztoshoz. E szokás csakhamar abban is maradt. Az érseki biztosnak elég alkalma volt magának meggyőződést szerezni. A lelki gyakorlatokon az ifjúsággal a tanári kar is mindig jelen volt és híven követte a mai napig azt a régi szép szokást, hogy az ifjúsággal együtt, 1) Acta 1834/5. 2) Acta 1820.