Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1894

14 hozzájok járultak a magisterek. Az esztergomi káptalan a XIV. század elején már harmincznyolcz tagból áll. A török hódítás után számuk huszonnégyre szállt le. *) Esztergomban tehát volt káptalan ; de akkor bizonyos, hogy az ország fővárosában, a magyar egyház fejének székhelyén, iskolának is kellett lennie. „Ugyanis Rómából kapván nemzetünk a kereszténységet — írja Vas J. — Nyugatról az országlás európai formáit; igen természetes, hogy a keresztény hit és erkölcstanok átvételével átvettük egyszersmind a keresztény nevelés és közoktatás azon formáit, melyekben azok a már keresztény Nyugat népeinek szellemi és társadalmi képzésére hatottak." 2) A káptalani iskola szervezete. A középkori iskolák, kolostori és káptalani iskolák, egyforma szervezettel bírtak. Ezen iskolákban a hittani ismereteken kívül a régi római világ végső időszakából fenmaradt trivium és quadrivium tárgyait tanították. Ezek együttvéve képezték a hét szabad-művészetet (septem artes liberales.) A hét tárgy ez volt : grammatica, rhetorica, dialectica (trivium) ; musica, arithmetica, geometria és astronomia (quadrivium). A trivium körülbelül megfelelt a mostani középiskola fokának és szerepe is ugyanaz volt ; de lényegre nézve nagyon különböznek egymástól. A quadrivium megfelelt az egyetemnek. S csakugyan úgy is volt. Trivium volt minden kolostor és székesegyház mellett; de felsőbb kiképzés végett sokszor igen messzire kellett menni, távol fekvő városokba, hol quadrivium volt. „Minden monostornak magának kellett gondoskodni, hogy legyenek oly tanult képzett tagjai, a kik az iskolát vezetni s idővel az egész monostort kormányozni tudják. E végből az akkori szokás szerint, olyan férfiakra volt szükség, kik a felsőbb iskolákat, az úgynevezett quadriviumot is egészben vagy részben elvégezték. Ilyen felsőbb iskolák azonban nem Jéteztek a kisebbszerü monostorokban. El kellett menni sokszor messze földre annak, a ki a quadriviumot végig járni, vagy legalább annak egyes tárgyait tanulni akarta. Jgy pl. Gerbert, korának legtudósabb férfia, előbb Spanyolországba, később Rheimsba ment, hogy az összes szabad művészetekben jártas lehessen. 3) A velenczei benedictinus kolostor apátja, Vilmos, Szt. Gellértet magasabb kiképzés végett Bolognába küldötte, azért, mert Velenczében ily fokú iskola nem volt. A bolognai iskola akkor még nem egyetem, hanem quadrivium. Kitűnik ez abból is, mert Gellért életírója említi, hogy ott zenét is tanult, ez pedig a quadrivium tárgya volt 4) 1) Memoria Basilicae Strigoniensis 114. 1. 2) Vas J. Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt 29. 1. 3) Karácsonyi J. Szt. Gellért csanádi püspök élete és művei 34. 1. 4; Karácsonyi J. i. m. 35. 1.