Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1894

15 A trivium első tárgya : a grammatika. Az akkori idők követelményei közt első volt : a latin nyelv ismerete. Nemcsak az egyháziaktól, hanem a világiaktól is, kik művelt számba mentek, megkövetelték a latin nyelv ismeretét. A latin volt a tudomány nyelve s egyúttal — ha szabad mai kifejezéssel élni — a diplomatia nyelve. S épen ebből azt következtethetjük, hogy többet is ölelt fel, mint a mennyit ma e név — grammatika — kifejez. De szükséges is volt a nyelv teljes ismerete az egyházi férfiaknak, mert a zsoltárok, hymnusok s a szentírás nélküle érthetetlenek lettek volna. Lőrincz esztergomi érsek, 1112-ben az esztergomi zsinaton elrendeli, hogy a kanonokok mind a monostorban, mind más helyen latinul beszéljenek, a magok szabályait — ezek pedig latin nyelven irvák — ismerjék. 1) A grammatikai oktatás magában foglalta, bár csekélyebb kiterjedésben, kivonatokban, a classikusok műveinek olvasását, melyeket utánozni törekedtek. A rhetorikában a szónoki beszéd készítését, az egyházi és profán jog és történet egy-egy részletét tanították, mert ezekre a beszédek készítésénél okvetetlenül szükség volt. Szent Gellért 2) életiratából kitűnik, hogy a jeles férfiú elragadó ékesszólásu volt, teljesen jártas a szónoki beszéd szabályaiban ; azért bizonyára úgy a csanádi, mint a többi káptalani iskolában is súlyt fektettek e tudománynak tanítására, a mennyiben a prédikálásnál nagy hasznukra szolgált. „Vegyük csak Árpádkori okleveleinket, — irja Knauz - - melyek nagy részint magyar eredetű királyi jegyzők, titkárok s kanczellárok által írattak, olvasásuk íróiknak e korszakhoz képest ritka műveltségéről fog meggyőzni bennünket. A vegyesházi korszakból már szent beszédeket is bírunk, melyek a rhetorika haladásáról, kivált a humanisták idejétől fogva a legkedvezőbben tanúskodnak." 3) Sőt a rhetorika kiterjeszkedett a költészetre is, mely a beszédet versekbe, vagy versszerű mondatokba füzé. Eleinknél különös hajlamot látunk az énekhez. Ily versezetek (dalok) voltak az Anonymus forrásai. A mérték és rím egyaránt dominál, sőt sokszor leginkább az utóbbi. 4) A dialectika a tárgyak fölött való vitatkozás alakját, fogásait s fordulatait imertette meg a tanulóval, mikor már jól elsajátította a nyelvtant. „Honi emlékeink sok szép, leginkább a gyakorlati életből merített bölcseletet, talpraesett mondatokat s helyes nézeteket tartalmaznak. Szent István intései Imréhez, régi okirataink bevezetései a dialectikai s bölcseletei műveltségről kedvezően tanúskodnak." 5) A musica, mely a quadriviumnak volt tárgya, az érzelem nemesítésére *) Lányi-Knauz Magyar egyháztört. I. 367. 1. 2) Karácsonyi J. i. m. 66. 1. 3) Lányi-Knauz i. m. I. 572. 1. 4) U. o. 573. 1. 5) U. o. 575. 1.