Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1893

11 hogy a kész győzeimet ragadták ki kezökből az athéniek és „ez volt első okuk az athéniek elleni háborúra, t. i. hogy béke idején a kerkyraiak pártján ő ellenük hadakoztak'" — mondja Thukydlides (I. 55. Ford. Szilasi). Paxos és Antipaxos szigetek jobbról maradtak el mögöttünk, mialatt átellenökben az epeirosi parton az Acheron félelmesen zord torkolata, jóval távolabb pedig az arnbraki-öböl, a hiressé vált Aktion-nal (Actium), Octavianusnak Antoniuson vivott diadalának hires színhelyével kötötték le figyelmünket. A Lenkas v. Santa Maura sziget mellett elhajózva, esti 10 óra körül jobbról Kephallenia, majd a kedves Ithaka szigetéhez érkeztünk, mely mintha csak gerezdekből volna összerakva, ugy tünt föl a hold fényében uszó kopár szikláival. Ha már Korfu szigete is elragadott a hozzá fűződő homerosi reminiscentiákkal, gondolhatni, mennyivel inkább dobogott szivem itt, a hol a rideg sziklákat Homeros költészetének eleven és változatos alakjai oly elragadókká varázsolják. A hold szende fénye mellett az egész éjet a hajó födélzetén töltve, sokszor szinte ugy rémlett, mintha hallanám a féktelen kérők vad zene-bonáját, mintha látnám a leleményes Odysseust hű szolgájával, Eumaiossal, a városba sietni, hogy megszabadítsa hűséges nejét, Penelopet és kedves, okos fiát, Telemachost, szorult helyzetökből s egyúttal véres boszut álljon a kérőkön elkövetett gazságaikért. Hiába, nincs mása az igazi költészetnek ! Micsoda a szűk térre szorult szobrászat, építészet, festészet, micsoda a gyorsan elhaló zene — a költészethez képest, mely ezredek után is megeleveníti és elragadó varázszsal vonja be a legkopárabb földnek, a legkiégettebb szikláknak végtelen tömegét is ! Jun. 27-én kora reggel hajónk lassan bemászott Patras kikötőjébe. II. Patras—

Olympia. Patras Görögországnak jelenleg a szárazon nagyságra második (mintegy 40,000 lakosa van), kereskedelemre pedig tán legelső városa. Kikötőjében a hajók árbóczainak egész erdeje tárult elénk. Szerepe egyébként sokkal jelentékenyebb vala a jelenlegi Görögország függetlenségének kivívásában, mint a régi Hellasban, a mikor az achaiai szövetségnek volt egyik tagja. A város gyönyörűen fekszik s szabályos, hosszú utczáival egészen modern színezetű ; de lakosainak életmódjában és szokásaiban először volt alkalmunk látni egy keleti városnak igaz és hű képét. Amint a hajó megállt, ott termett a Cook-czégnek, mely utazásunk anyagi részét rendezte, dragomanja és az osztrák-magyar consulatusnak egy tisztviselője. Kiséretükben elhagytuk az „Esperot", mely aztán tovább folytatta útját Görögországot megkerülve Konstantinápolyba. Első lépésünk egy szép és népes téren vezetett keresztül s legelső teendőnk volt a Budapestről magunkkal hozott franczia aranypénzen görög pénzt szerezni. Husz frankos aranyért kaptunk 30, 31, sőt 32 rongyos, végtelenül piszkos papir-drachmát (frankot). A „Patrai" szálloda, a hova betértünk, az első pillanatban mindjárt