Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892
8 részét lakták; utóbb, midőn vissza kellett vonulniok, a Duna bal partjára mentek, és a Duna és mai Morvarország közti vidéket benépesitették. 1) A quádok a Duna balpartján a mai Garam és Ipoly vidékén és .felső Magyarország legnagyobb részében, a markomannok szomszédságában laktak.-) A-Dunán-túli vidéken, azaz Pannoniában a kelta népek kétségkívül már a római megtelepedés előtt ellentétei voltak sok tekintetben az itt elősorolt Dunán-innenieknek. A j a z y g o k 3) földe, kik a felső Tiszánál és az alsó Tisza és Duna közt laktak, magában véve is alkalmatlan volt a római telepedésre. A Dunától pár mérföldnyire nem volt kő és Salamon találóan jegyzi meg, hogy a rómaiak ott nem faraghattak volna isteneiknek oltárkövet, magoknak sír-emléket, templomaik elé oszlopos tornáczot, és ha találhattak volna is itt-ott agyagot, melyet téglává, cseréppé égethettek volna, nem volt bőven fa, melylyel ezekkel égethették és lakásaikat fűthették volna. A római élet szalma-kunyhóban és pásztortűz mellett annyi, mint hal a száraz földön. 4) Ezek után áttérünk Pannónia belszervezetére a rómaik alatt. A római birodalom provinciáit császári és s e n a t u s i tartományokra osztották. A császáriakat a hadsereg határ-állomásai gyanánt tekintették, közvetlenül a császártól függtek és annak adóztak. A császári tartományokban nagyobb hadsereget tartottak egyrészt azért, mert a határon a szomszéd-népek betöréseinek voltak kitéve, másrészt a leigázott nemzetek is addig m ig az új viszonyokba beleszoktak, nyugtalankodtak. Ha a rómaiak valamely elfoglalt országot provinciájuká tettek, a győztes vezéjMO legátussal újra szervezte a tartományt a bennszülöttek tulajdon szokásait szem előtt tartván. Eleinte választott praetorok kormányozták a tartományt, később Rómában kiérdemült consulok vagy praetorok proconsul i, propraetori czimmel intézkedtek. A praetort a legátusokon kiviil még egy questor kisérte, ki : a provincia pénzügyeit rendezte és ezekhez csatlakozott a cohors praetoria. A proconsul mellé 12, a propraetoré mellé pedig 6 lictort rendeltek a joghatóság kitüntetésére. A provincia néhány alantasabb kerületre is föl volt osztva, rpelyeknek főnökei szintén a kormányzó joghatósága alá tartozLásd Zeuss „Die Herkunft der Bayern von den Markomannen. — Die deutschen und ihre Nachbarstämme. * ••••"• ' Lásd Richter, Hormair, Archiv XVI. k. 59S és 1816. VII. k. 502. 3i Róluk a régi irók közöl Plinius „Hist. nat. III. 25. IV. 12." Ptolemacus II. 15. Strabo VII. 5, 3. emlékeznek meg. 4) Hampel József „Aquincum története," „Arch. Köziem." 1881. évf.