Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

9 tak. Ezen joghatóság közigazgatási és igazságszolgáltatási, valamint katonai ügyekre is kiterjedt. Ezen kormányzásnál az „e d i ct il m provinciáé" szolgált alapul. A kormányzó meghatározott időközökben a provincia kiváló városaiban gyűléseket (conventu s) hivott egybe, melyekben a vidék fölött törvényt ült. Augustus uralkodása óta, mely időben mint láttuk, Pannoniának provinciává tétele esik, legátusok kormányozták a tartományt propraetori joghatósággal. Róma világ uralmának hosszú fennállását a tökéletesen kifejlődött állatn-rendszer és a magas szellemű műveltség biztosította. A szellem suprematiája volt az a tényező, a mely a fegyverrel meghóditott barbár nemzeteket Rómához fűzte és a hatalom elismerésére kényszeritette. Mily eredménynyel jártak el a rómaiak a birodalomba keblezett nemzetek beolvasztásánál, annak elég bizonyítéka az, hogy két évtized alatt Pannónia lakói Róma nyelvét és irását elsajátították. Velleius Paterculus, ki a nagy pannóniai lázadásnak Kr. u. 6. évben szemtanúja volt és benne szerepelt, azt írja, hogy már az összes Pannónia átvette a rómaiak nyelvét, szokásait és írását.

1) A bennszülöttek ezen szellemi fennhatóság hatása alatt elvesztették saját nemzetiségüket és szokásaikat. Oly annyira, hogy még vallási emlékeik is elenyésztek és édes kevés az, mi azokból reánk maradt. Római műveltséggel a római vallást is magukévá tették és innen van az, hogy a bennszülöttek a rómaiak által magukkal hozott bálványok mintájára sok barbár izlésű utánzatot készítettek. A rómaiak ezenkívül minden más ó-kori nép fölött áll az anyagi érdekek előmozdításának tekintetében. Ha a rómaiakról nem is volna cgyébb tudomásunk, eléggé szólnak magas műveltségükről, épületeiknek Pannoniában is előbukkanó nagyszerű maradványai, a kövezett utak, pontos útjelzők, vízvezetékek, hidak, feliratos síremlékek, oltárok és bálványok nagyszámú maradványai, melyek annyi század pusztító árján ellenállni képesek valának. A provinciát erődített útvonalak szelték át és a fővonalakhoz mellék-utak vezettek. Az utak mellett pósta állomások voltak 34 lóval, úgy, hogy egy nap alatt száz római mérföldet (közel 160 km.) lehetett megtenni. A közlekedés ily szervezésével a birodalom legtávolabbi részeit egybekapcsolták. Pannónia nevezetesebb kormányzói az egyes császárok alatt a következők voltak: Augustus alatt (29-től Kr. e. — 14. Kr. u.) Tufius, Geminus és Valerius Messala. ') Salamon : Budapest törtenete I. 144 1.