Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

10 Tiberius (14—37-ig Kr. u.) alatt Julius Blaesius és Dolábella. Caius Caligula (37—41-ig Kr. u.) alatt Calvisius Sabinus. Claudius alatt (41—54-ig Kr. u.) Attilius Hister Vittelius. T. Flavius Vespasián (69—79-ig Kr. u.) alatt Titus Amplius Flavianius. Traianus (97—117-ig Kr. u.) alatt Hadrianus, a későbbi császár és Aelius Bassus. Hadrianus (117—138-ig Kr. u.) alatt Március Turbó, Ceionius Commodus és Aelius Verus. M arcus A u r e 1 i u s (161 — 180-ig Kr. u.) alatt Pannónia proconsult kapott, a mint ezt Septimius Severus, pannóniai kormányzó és későbbi császár czime tanúsítja. Caracalla alatt (197—211-ig Kr. u.) Sabinus, Március Agrippa. Alexander Severus alatt (222—235-ig Kr. u.) Dio Cassius, az ismert történetíró ; később a thrak Maximinus, a ki Severus utóda lőn a császári trónon. M aximinus (235—238-ig Kr. u.) utódai Pannónia igazgatását hadi tanácsra bizták. Az arabs Fülöp (244—249-ig Kr. u.) alatt Pannónia haderejének ily kormányzó vezére, Marinus volt. Gallus (251—253-ig Kr. u. alatt Aemilianus, a ki az előbbinek utóda lőn. Valerianus (253—260-ig Kr. u.) alatt : Claudius, ki később szintén császár lett. G a 11 i e n (260—268-ig Kr. u.) alatt : Ingenuus és Aureolus, utóbbi ellencsászárok. A góth Claudius (168—270-ig Kr. u.) alatt; Brochus és Aurelianus, mely utóbbi későbben császár lőn. Diocletiánus (248—285-ig Kr. u.) alatt : Pannónia kormányzását praetori tanács vezette. Ez időben Amantius Pannónia Superior praesesének mondatik. Nagy Constantin (313—337-ig Kr. u.) Pannoniát az itáliai praefecturához csatolta és kormányzójának Rector Consularis czimet adott. Constans, (337—361-ig Kr. u.) alatt ilyen rectorok valának Pannoniában Vulcatius Rufinus és Vetranio. Valentinianus (364—375-ig) és Valens (364—379) alatt: Mamertinus, Sextus Anicius Petronius, Probus, Maternus vagy Matrinus voltak rectorok.