Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

14 készleteit kénytelen volt Újvárba szállítani. Barmait, lovait is odahajtották; a falusi lakosságnak jó része tehát más megyékbe költözött vagy kétségbeesében elhagyva apját, anyját, feleségét és gyermekeit fegyvert ragadott és a hadakozó felek vagy egyik vagy másik táborához csatlakozott. A lakosság különben is majd a császáriak (labanczok), majd a kuruczok szolgálatára szoríttatott. A beállott éhínség ezen okokra vezethető vissza. A nyergesujfalusi sánczok hányása is a szegény nép iszonyú munkájába került; sok ezer czölöpöt kellett oda szállítania. Ott dolgozott s e miatt mezei munkáját sem végezhette, szekereiben és barmaiban is temérdek kárt szenvedett. Mikor aztán Sterhenberg tábornok a sánczot kiostromolta (1706), a sánczok közt talált s százakra menő paraszt munkásokat is kardélre hányatta. Sőt még a sánczmunkára szorított szülők által ott tartott gyermekeket is-csapatosan vetették a Dunába vagy leöldösték őket. Mikor II. Rákóczy Ferencz Esztergomot két hónapon át (1706) ostromolta, a körülfekvő falvak lakossága szétfutott ; Esztergom kir. város, Víziváros és a mezővárosok (Szt.-Tamás- és Szt.-Györgymező) szőleit, rétjeit és legelőit az ostromló hadak tönkre tették. A házi állatokat elragadozták, házaikat pedig felverték és felégették.

1) A kuruczok által elfoglalt várban hátrahagyott őrség is a mit a falvakról (a szétfutott lakosság elrejtett vermekben hagyta hátra gabonáját) betudott szerezni, azzal igyekezett megtölteni éléstárát. II. Rákóczy F. őrsége csak 24 napig tanyázott a várban ; gf. Starhemberg visszafoglalta s ekkor ismét temérdek kárt szenvedett a lakosság elhajtott vagy felemésztett barmaiban, búzával, zabbal és árpával telt vermeinek felverése által. A kimondhatatlan károk véginségre juttatták a népet az esztergomi járásban is. Esztergommegye, mint e háború állandó szinhelye, évről-évre, naprólnapra minden más megyénél jobban alá volt vetve a belháboruval járó nyomorúságoknak. 1709-ben pl. Érsekújvár sikereden ostroma után gf. Heister es. fővezér annak egész vidékét elpusztíttatta, hogy ne szolgálhasson az őrség támaszául (élelmezés) ; kemény tél idejében reáparancsolt néhány ujon megtelepült falura, hogy költözzenek ki. Minthogy sok paraszt nem akarta elhagyni gunyhóját, azon utasítást adta Monticelli ezredesnek, hogy e falukat pusztítsa el tüzzelvassal. Az ezredes^végre is hajtotta a parancsot s a legtöbb falu szekereit, ekéit rakásra hordatta és elégettette. Az ezredes elvonulása után ismét az újvári kuruez őrség szállt ki e falvakra s a mi élésnemüeket marhákban és vermekben összeszedhetett, elvitte. Ezt tette már másszor is, csakhogy az esztergomi labancz őrségnek kárt okozhasson. *) Br. Kuckländer várparancsnok maga romboltatott le több házat még az ostromzár előtt ; ezek anyagára erődítési czélokból volt szüksége ; 200 ház a ráczok ez időbeli fatemplomával (a mainak helyén) együtt leégett az ostrom alatt.