Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

15 1708-ban a Beiruth és Demetrovits-féle ezred tisztjei stb. a várban voltak elszállásolva: Jólehet az utasítás szerint a portiókat és természetbeli szükségleteiket nagyobb részben az ellenség földjének tartott szomszéd megyékből (Hont, Nógrád) kellett volna beszerezniök, kényelmesebbnek találták a szegény Esztergommegye terhére élni és ennek területén hajtották be a szükséges portiókat. Egyedül a beiruthi ezred tűlkövetelése ellátása czimén (tehát kihágás) 14.000 frt. értéket képvisel, melyért a megye némi kárpótlásul csak 1150 frtot kapott vissza a kat. kincstártól. A katonaság szükségleteit behajtotta tetszése szerint ; mert a megyének ezen évben egyetlen tisztviselője sem volt. Mindez azonban még nem volt elég; az emiitettük ezred az ellenség földjéről járó portiója czimen 500 portiót (egy portio 5—6 ft) Esztergommegye népétől szedett be s több barmot is elhajtott. Ehhez járul, hogy mindezek értékét tetszése szerint állapította meg, mi a megyének ismét több ezer frtra menő károsodásával járt. E veszteségnek a szegény nép javára való törlését — a jövő év terheiből, semmi módon sem lehetett kieszközölni. Továbbá panasza a megyének, hogy Freyberg alezredes a legkeményebb tél idejében körülsánczoltatta magát katonaságával, csakhogy — ugylátszik — gyötörhesse a föld népét ; mert munka közben a népből többen elbetegedtek és megfagytak. Nádasdy gróf, ki 1705-ben az újvári járásban tartózkodott, többek közt csak Muzsla és Búcs faluknak 13,000 frt kárt okozott. Br. Kuckländer várparancsnok a kuruczokkal való összeköttetés czimén Szt.-Györgymező, Párkány és Mocs falu lakóit elűzette ; Süttő, Dorog és Nyergesujfalu német lakosait a várba hajtotta és fegyverviselésre szorította ; e szolgálatban igen sokan életöket vesztették el, mások pedig mindenfelé szétszóródtak. E miatt az említett helyek néptelenek és romjaiban hevernek. A vár és viziváros erődítéseinek kijavítása is sok száz ember munkaerejét vette igénybe ; e munkaerő is jelentéken pénzértéket képvisel. 1709-ben az egyik hid a vár alatt, a másik 1710-ben Szob falunál lett beállítva;

1) a . hidfősánczokat mindkét helyen a szegény nép munkaerejével hányatták föl, miközben a csász. katonaság 7 falu rétjeit és vetéseit teljesen felemésztette. Ehez járul, hogy a pestis több mint 2000 embert (1709—1711) ragadott el a megyei lakosság köréből; a lábán maradt gabonaszemeit a szél. verte ki ; a Tokaj-, Ónod- és Kassáig eszközölt hadifuvarozásokban is sok ló, ökör és szekér ment tönkre. És a mi a nyomorúságot most is rendkívül fokozza: a marhavész is egyre dühöng s igy a szegény nép nem képes magát fentartani. Végül felpanaszolja az emlékirat, hogy a hadbiztosok nagyon bőkezűek oly útlevelek kiadásában, melyek alapján a szegény nép folytonosan előfogaA hid beállításához a megye 900 embert adott ; napibérök á 25 dr. = 225 frt ; utóbb a hid szétbontásához 1500 embert adott; á 25 dr. = 375 frt. költség. Esztergommegyei jegyzőkönyv 1710—1719.