Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

13 vos lakosságát a nemességgel együtt 1696-ban, tehát 13 évvel a felszabadulás után — a legjobb esetben összesen SOOO—

çooo lélekre becsülhetjük. A kir. városban ekkoron 31 nemes lakott. A lakosság e csekély volta fölött nem is csodálkozhatunk ; sőt Esztergommegye aránylag még elő^^ös helyzetben tűnik föl, ha meggondoljuk, hogy ugyanezen időben pl. Baranya, Tolna, Verőcze, Szerém és Pozsega vármegyékben összesen alig 20,000 ember lakik. Esztergommegye és város azonban e szomorú helyzete daczára még nem ürítette ki fenékig a szenvedések kelyhét. Alig néhány éven át élvezi a békésebb idők áldásait ; alig fog hozzá az anyagi és szellemi mivelődése terén beállott százados mulasztások pótlásához vagy legalább az alapfeltételek megteremléséhez, máris ujabb belháború színhelyévé leszen. II. Rákóczy Ferencz felkelése, a vele járó súlyos veszteségek emberéletben és anyagiakban — újra teljes megsemmisüléssel fenyegetik lassú emelkedése és fejlődése csiráit. Az 1703—1711-ig tartó felkelés legalább 1710-ig állandó vészszel fenyegeti a megyét és várost. A vár és város majdnem állandóan a cs. és kir. őrség birtokában maradt, mig a megyében a kuruczok uralkodtak. II. Rákóczy Ferencz fegyverre hivó szózata megyénk lakosainak szivében is viszhangra talált. Az idők járása tehát ismét megnehezedett Esztergom fölött. A vármegye ez években átélt viszontagságainak és siralmas állapotának hü képét tükrözi vissza azon emlékirat, melyben a vármegye követei 1711-ben az országos concursus elé terjesztik a megye sérelmeit és átélt szenvedéseit.'

2) Ez emlékirat szerint toll le nem Írhatja, emberi nyelv ki nem mondhatja, hogy a szegény nép a felkelés alatt mennyit szenvedett a katonaság részéről. A vármegye 35 községe majd a kuruczok, majd a csász. katonaság téli, nyári beszállásolása és garázdálkodásaik következtében vagyonilag teljesen tönkre jutott. Vagyonától megfosztották, barmait elhajtották, tehát földjét sem mivelhette. Éhség és rabságba hurczoltatás fejezte be a faluk végromlását ; teljesen elnéptelenedtek. Herbeville tábornok hada Erdélybe menet, majd Rabutin hada visszajövet (1705) sa következő év tavaszán történt ujabb átvonulása (Erdélybe) alkalmával a lakosság marhái, szekerei, gabonája, házi eszközei, erdei, szőlői, szigetei és gyümölcsösei, dunai malmai részint leromboltattak, részint elhamvasztattak. A hadi fuvarozásra kényszeritett emberek és barmaik részint elvesztek, részint ki tudja hova lettek. Mikor a kuruczok Érsekújvárt ostromolták és elfoglalták, a párkányi járás lakossága szétfutott vagy koldusbotra jutott. A lakosság összes élelmi ') E lakosság 12 egyházi és világi földbirtokossal együtt összesen 16.847 frt 25 dr. katonai (portio) adót fizetett 1699-ben. Ebből fizettek : a birtokos főpapok, főurak és nemesek 1018 frt. 88 krt. Esztergom kir. város 1564 frt; a magyar katonaság 1399 frt 69 drt ; az armalisták (jobbágytelken lakók) 84 frt 94 drt; a jobbágyság 12,779 frt 74 drt; tehát összesen 16,847 frt 26 dr. adót. Ezen kivül volt még a megye házi kiadása vagyis 4007 frt 42 dr. Ezt is a jobbágyság viselte. Eszterg. vármegyei ltár. Th. II. lit. D. fasc. I. nr. 1. *) Esztergommegyei ltár. Theca. II. lit. G. fasc. I. nr. 1. Sándor Mihály alispán és Zlinszky Imre jegyző a vmegye követei.