Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1889

— 18 — gerek voltak mint fényűzési czikkek leginkább keresettek ; asztali szogálatra phrygek, lyciaiak, és ázsiai görögök — flos Asiae. Az újból vásárolt rabszolgát a szerint szokták kiképeztetni, hogy mely ország volt hazája, mire érez magában hajlamot és képességet.

1) Született rabszolgák — vernae —. Ellentétben a vásárolt rabszolgákkal vernae vagy vernaculi nevet viseltek azok, kik rabnőktöl vagy általában együttélésből — contubernium — származtak. Számuk sokszor nagyra növekedett s erre a gazda különös gondot fordított.

2) Az is vitás kérdés volt, vájjon a rabnő gyermeke az uráé vagy azé-e, ki a birtokot bérelte. A gyermekek akkor is az ur birtokában maradtak, mikor szüleiket eladták. A termékenyebb rabnöket néha kiváltságokban részesítették, sőt többször fel is szabadították, mivel a szülés által a birtok értékét növelték. De összehasonlítva a vernákat a vásárolt rabszolgákkal, számuk elenyésző csekélységet képezett, mert sokan a mostani amerikai ültetvényesek számítása szerint, nem is igen óhajták, hogy rabszolgák otthon szülessenek, részint mivel ezeket nem tartották elég izmosaknak, részint mivel elveszettnek hitték az időt, melyet a terhes anyának tétlenségben kellett töltenie s a gyermek táplálására haszontalanul fordítania.

3) A verna szó némelyek szerint a tavasz fiát, fiatal sarjadékát jelenti.

4) Mások szerint a verna és vesta szavak egy gyökérből szármáznák s így jelentésük volna „a házban született."

5) Azomban ez nem látszik valószínűnek. Az elnevezés mindig csak azokra szorítkozott, kik az uraság rabszolgacsaládjában születtek; azért a kit eladtak, az megszűnt verna lenni. Mint értékes kincset, a vernákat saját gyermekeikkel együtt gondos házi nevelésben részesítették; számukra még dajkákat is fogadtak. Cato neje maga táplálta házi rabszolgáinak gyermekeit, s így azok mintegy erkölcsi kötelékkel is a családhoz voltak kapcsolva. Ez által eléggé megismerkedtek a ház viszonyaival és uraságuk sajátságaival, megbízhatóbbak is voltak a vásárolt rabszolgáknál s általában szolgálattételre rendkívüli ügyeseknek bizonyultak; szóval, a legjobb rabszolgák voltak. Atticus csak vernákat tartott házánál. Egyúttal azomban kitanulták uraik gyengéit s rendesen nagy szabadságot engedtek meg maguknak úgy, hogy vakmerőségök, fecsegésök és tolakodásuk — licentia vernarum — közmondásos lett. A verna szó néha 1) Varr. ling. lat. IX, 93 : Itaque in hominibus emendis si natione alter est melior, emimus pluris.) V. ö. Becker, Gallus 130—131. 1. 2) Hor. epod. 2, 65 ; Vernas, ditis examen domus. 3) V. ö. Cantu. 4) Non. I. p. 206 : vernas veteres appellabant, qui vere sacro fuerant nati ; és Fest. p. 372 : Vernae, qui in villis vere nati, quod tempus duce natura feturae est. 5) Lange, Röm. Alterth. I.

3 p. 190.