Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1889

— 19 — bohóczot is jelent ; innen vernilia dicta—scurrilia — bohóczkodás —. Büszke­ségből néha a fölszabadultak is vernáknak nevezték magukat és hozzájok tartozóikat. A rabszolgák nagy tömegében valamint a familia tirbana-ban, úgy a familia rustica-bzvi is 1) biztosabb áttekintés végett egyes osztályokat állí­tunk fel, melyek a szolgák foglalkozása szerint magasabb és alsóbb ran­guakra különíthetők. Ilyen osztály négy volt : ordinarii, vulgares, mediastini | qualesquales. Láttuk, hogy a rabszolgákat kezdetben földmívelésre használták, mely egyedül képezte a baromtenyésztéssel együtt szilárd keresetforrását a régi rómaiaknak. Midőn hűtlenek lettek azon régi szokáshoz, hogy huza­mosan vagy általában falun éljenek, s kényelmesebbnek találták — meg­vetve a mezőgazdaságot — egészen vagy legalább is fölváltva városban töl­teni életöket : osztották föl először a rabszolgákat familia urbana és rustica-ra., azomban úgy, hogy egészen az uraság önkényétől függött valakit ez vagy azon famíliába áttenni. Familia urbana. A familia urbana tulaj donkép a háztartáshoz tartozott, s e nevet viselte akkor is, ha az urasággal a mezei birtokra utazott. Ezek száma nem a tény­leges szükséglet, hanem a fényűzés szerint volt meghatározva, mely a köz­társaság utolsó két századában az előkelő családoknál mindinkább terjedt s a belső élet elrendezésében nagy szerepet játszott. A familia urbana hely­zete igen bizonytalan volt a személyes érintkezés miatt az úrral, kinek sze­szélyeit tűrniök kellett. Voltak mivelt rabszolgák, kikkel uraik szeretettel bántak, a kik t. i. az ekként kínálkozó előnyöket fel tudták ismerni. Külö­nösen az orvosoknak nyilt sokféle alkalmok uraik szeretetét s háláját kiér­demelni. Mindamellett nagy volt árnyoldala is e helyzetnek. Említsük-e a lenones és lanistae foglalkozásait, vagy az iparos rabszolgákat, kik uraik­nak annál többet kerestek, mennél kevesebbe került eltartásuk. Voltak fog­lalkozások, melyeket bilincsben kellett végezni, pl. a ianitor-nak. Csak a ki képes volt urasága bizalmát megnyerni, vagy a ki helyzeténél fogva közel állt hozzája, pl. a titkár — cubicularius —, annak lett nagyobb befolyása és haszna. 2) Itt volt alkalom pénzt szerezni s előnyben részesülni ; itt készítettek maguknak befolyást, mely a fölszabadulás után is fönnált ; az ilyenekről mondták, hogy rabszolgáikat 10 ezer drachmán vették s maguk egy drachmát sem érnek; ') Pompon. Dig. L. 16, 166: Urbana familia et rustica non loco, sed genere distinquitur. 2) Innen mondja P. Syr. sent. 544 : Est servus intelligens, qui regat dominos stultos és Qui docte servit, partém dominatus tenet. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents