Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1889

— 13 — jában nyolcz rabszolga állott rendelkezésére. Ezekből következtetve a római szegényebb népnél alig vehetünk fel több rabszolgát, mint a mennyi elkerülhetetlenül szükséges volt a napi és házi teendők elvégzésére. Azt azomban alig vagyunk képesek megmagyarázni, hogy az a tömérdek rabszolga, kiket az előkelők és gazdagok tartottak házaikban néhány egyén kiszolgálása végett, miként találhatott elég foglalkozást, és hogy miként voltak képesek a munkát pontosan úgy beosztani, hogy belőle pazarlás és rendetlenség ne származzék. V. ö. Becker, Gallus, 121. 1. Mielőtt mindezeket tüzetesen szemügyre vennők és a rabszolgákat familiák, munka, foglalkozás, háztartás, viszonyaik szerint az uraság családjához osztályoznok, az eddig tárgyaltakat röviden összefoglalva a következő eredményre jutunk : Visszapillantás. Hogy a rabszolgakat a növekedő gazdagság miatt szaporítani kellett, arra négy körülmény szolgaitatott okot, u. m. i) felhagyás a mezőgazdasággal és a nagy birtokok terjedése, melyeken rabszolgakkal dolgoztattak, kiket azért becsültek többre, mint a szabad embereket, mert a rabszolgáknak nem kellett katonáskodniok ; 2} a fényűző életmód, mely az eddig ismeretlen szükségletek nagy mennyiségét vonta maga után, s melyek kielégítésére a a legkülönfélébb szolgálatok váltak nélkülözhetetlenekké ; 3) a rabszolgák nagy tömege miatt előállt kényszerűsége bizonyos kormányzásnak, mely számos egyént alkalmazott a végre, hogy a felügyeletet s a famíliákat gondozza ; 4) felhasznalasa a rabszolgaknak iparos czélokra, mely dolog a görögöknél már régen szokásos volt, s melyet a rómaiak csak később hoztak be. V. ö. Marqu. 137. 1. Rabszolgaszerzés jogi uton. Vizsgáljuk tehát először is az okokat s módokat, melyek szerint a rabszolgaság létrejöhetett, ezek voltak : 1) ius gentium, 2) ius civile. 1) Iure gentium

1) s pedig a) hadi fogság által, részint mint servi publici az állam által megtartva, részint az állam jövedelmére sub corona és hasta eladva ; b) születés által. 2) Iure civili a) az ingenuus is rabszolgává lehetett — incensus — ha pl. magát az állami kötelezettségek alól, milyen pl. a katonaság — a mi ritkán történt — kivonta; vagy ha nem fizette meg adósságát — addictus—, ellenben a nexus soha. sem lett rabszolgává— ; továbbá ha csalfa módon eladta magát azon czélból, hogy valamely nyereségen osztozzék,

2) ezt a praetor valóságos rab') Quod naturalis ratio inter omr.es gentes constituit. ") Ad pretium partícipandum.