Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

30 nem füst után fénylő lángot előtüntetni, hogy azután az oly tündöklő csodadolgokat adja, minők: Antiphates, Skylla, Charybdis és a Kyklops. S nem kezdi Ő Diomedes hazatérését Meleager halálával, sem a kettős tojással a trójai háborút ; mindig az események vége felé siet, és hallgatóit az események közepébe ragadja, mintha csak ismernék ; s a miről nem hiszi, hogy kellő disszel adhatja elő, azt egyszerűen elmellőzi ; s oly helyesen költ, úgy vegyit össze igazat koholt dolgokkal, hogy a közepe legkevésbbé sem üt el a kezdettől, a vége közepétől.

u (136—152). Horatius itt különösen kiemeli az Odysseát, a melynek kezdő sorait a szerző megnevezése nélkül közli ; mivel joggal fölteszi, hogy azt minden olvasója ismeri. Ez nem igér sok nagy dolgot, hanem annál többet ad aztán a költeményben ; az egymásra következő csodás jelenetek egész hosszú sorával találkozik abban az olvasó. Azonban nem vegyít össze minden rend és összefüggés nélkül való dolgokat; mert mint az egyik kommentátor a „non fumum ex fulgore, sed ex fumo dare lucem cogitat" szavak magyarázásában megjegyzi: „Dicit bonum poetam res difficides et obscuras aperire suo carminé, non etiam apertam materiam obscurare circumlocutione superflua." A kyklikus költőket ellenben a találólag alkalmazott közmondással egyik gyenge oldalukról teszi nevetségesssé ; a közmondás eredetije egy Aesopos-féle mese lehetett a melyből azt Atheneos ily alakban tartotta fen: ^'ílóívfv ooog. Zevg à* erpofteho, ró â

3 svsxev f.ivr.

u (14. 6. v. ö. Phaedrus Fab. 4. 20.) A másik hibájuk e kyklikusoknak, hogy oly dolgokkal kezdik műveiket, a melyekre nagyon is ráillenek Horatiusnak e szavai : sed nunc non erat his locus. így tett az, a ki Diomedes hazatértét a kalydoniai mondával kezdi, elmondja Meleager halálát, hogy Diomedes atyjának. Tydeusnak, miként kelle egy gyilkosság miatt hazájából menekülnie, mig végre Argosban lelt uj hazát. *Vagy a másik a trójai háborút azzal kezdi, hogy elmondja a két tojás meséjét, a melyek egyikéből származott Helena, a kinek elraboltatása szolgaitatott okot a hosszú háborúra. Innen eredt aztán az „Incipit ab ovo Ledae" közmondás, a melyet azokra szoktak alkalmazni, a kik elbeszélésüknek nagy feneket kerítenek és a bevezetést igen távolról veszik. E kyklikus költök közül Hor. nem nevez meg egyet sem, hanem csak azt mondja: „scriptor cyclicus," a görögben oí xvxXixoí,a mely nevezet alatt az alexandriai tudósok azon költőket értették, a kik részint a trójai háborúnak az Iliasban el nem beszélt részleteit, részint pedig az egyes hősöket hazatérésök közben ért viszontagságokat irják le. A nevezetesbek valának : a miletosi Arktinos (élt 1— 9. Ol.) tőle származnak : Anionig (5 könyv)* iXíov mpotg (2 k.) ; Stasinostól pedig a Kvtiqhx (ii k.) a lesbosi Lesches (700) az ®iXiág (.uxçà cimü eposzt irta ; az Odyssea mintájára keletkezett a TrjXeyovía, melynek szerzője a legifjabb kyklikus, a kyrenaei Eugammon (560 kör. élt 53 ol.), és abban Odysseus sorsát a kérők megöletésétől egészen haláláig adja elő. A többi görög vezérnek hazatérését pedig a troezeni Agias (v. Hegias) beszéli el a Nooroí-ban (5 k.).