Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883

22 intézett leveléből,

1) amelyben őt Juditnak mondja, Ebbonak Otto bambergi püspök életét tárgyaló iratából

2) s János lengyel krónikájából.

3) E dolog magyarázására két esetet képzelek: vagy felvette e királyné Magyarországba való jövetele alkalmával Judit mellé, esetleg helyette a Zsófia nevet; vagy csak a hazai krónikások adták neki e nevet II. Béla Zsófia nevű leányával való összezavarás következtében, aki Admontban, mint apácza fejezte be életét. r?jt

z'L Salamon elüzetése után 1074-ben Géza lépett a magyar trónra, aki ^kei"

6 ^

ag

nus

4) néven is előfordul. Turóczy

5) azt mondja, hogy a német császár visszaverése miatt kapta; valószinübb azonban, hogy ez keresztneve volt. Géza nejére nézve nincsenek olyan adatok, a melyek biztos vezérfonalul szolgálhatnának, azért meg kell elégednünk az ingatag valószínűséggel. Az egyedüli iró, a kinél erre vonatkozó adatot találunk, Scylices János.

6) Ez u. i. arról tudósit, hogy Nicephorus Botoniates, byzanczi császár nővérének leányát, Synadenet, akinek atyja Theodulus Synadenus volt, Magyarország királyának adta nőül, s ki férjének halála után ismét visszatért Byzanczba. így szól ezen egykorú s palotatiszti hivatalt viselő iró, a kinek szavai épen emiatt figyelmet érdemelnek. Csak az a kérdés, melyik magyar királynak volt neje. Ha az időt tekintjük, amelyben Nicephorus Botoniates szerepelt, kezdetben mint a bithiniai hadak vezére s 1078-ban mint kikiáltott császár, I. Bélára vagy I. Gézára esik a számítás. S mivel Géza közelebb esik időre nézve Botoniates szereplésének idejéhez, azért valószínűbb, hogy I. Géza a Scylices által említett magyar király. Ha igaza van Scylicesnek abban, hogy Synadene férje halála után visszatért Byzanczba; akkor valószínű, hogy Synadene Gézának nem első, hanem csak második neje volt, s hogy Kálmán stb. gyermekek nem tőle származtak. Ezt azért állíthatjuk, mert nem hihető, hogy Synadenenél az anyai szeretet megengedte volna, hogy itt hagyva még kiskorú gyermekeit, távozzék az országból akkor, midőn sz. László jeles kormánya alatt erre kényszerítő ok nem volt. Gézának fiai: Kálmán és Álmos. Turóczy

7) u. i. határozottan azt állítja, hogy Gézának fiai voltak Kálmán király és Almos s még leányokkal is meg volt áldva. A váradi krónika

8) szerint is Gézának két fia volt, az első Kálmán király, a második Almos vezér, Béla király atyja. Ransan

9) szerint hasonlóképen Kálmán és Almos voltak Géza fiai; míg Kézay,'

0) Muglen,

n) Dandulo

4

2) és Dlugoss

1

3) csak Kálmánt mondják Géza fiának. v) Codex Dipl. I. k. 427. 1. *) Acta Sanctorurn julü I. k. 426. 1. az antverpi bagiografusoknál. s) Sommersberg: Script. Rer. Siles. I. k. 6. 1. Turóczy II. r. 55., 56. fej. 208., 209.1. A Garam melletti benedictinus apátság alapító levelében e néven kétszer fordul elő. Cod. Dipl. I. 428. 1. s) Turóczy II. r. 55. fej. 208. 1. «) Scylices velenczei kiadás 678. 1. '•) Turóczy II. r. 48. fej. 185. 1. 8) Chron. Varad. LL. Eccl. III. k. 221. 1. 9) Schwandtnernél: Ind. 12 p. 604. I

0) Kézay II. k, 4. fej. 5. §. 66. 1. ") Kovachichnál: „Sammlung kleiner noch ungedr. Stücke" 72. 1. Muratorinál XH, k. Hist. Pol. IV. k. 333. 1.