Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883

*3 Ellenben Tamás spalatói esperes

1) történelméhez csatolt toldalékban Kálmánt sz. László fiának mondja. E toldalék azonban oly kétes hitelű, hogy már Lucius kijavította; Lucius

2) pedig hivatkozva az MS-sel jelzett codexre, Almost Lambert fiának mondja; Turóczyban a II. r. 54. fejezetének felirata szerint Almos hasonlóképen Lambert fia. A kútfők ily szétágazása mellett az a kérdés, melyik rész érdemel hitelt? Ha tekintetbe vesszük az idézett kútfők adatainak megbízhatóságát, az első részen felhozottaknak adhatunk hitelt. De a mi így csak valószínűnek látszik, azt, mint kétségbe nem vonható igazságot is be lehet bizonyítani, és pedig okmány alapján azt, hogy Kálmán Géza fia, krónikák segélyével pedig azt, hogy Almos Kálmánnak testvére s így hasonlóképen Géza gyermeke. Az esztergomi káptalanban őrzött egyik okmány szerint

3) 1124-ben II. István megbizásából Marczel esztergomi érsek megvizsgálja a Garam-melléki sz. Benedekrendi apátság és Othmár barsi főispán közt folyó pert s egyúttal megujittatik I. Géza alapító levele. Ezen okmányban II. István I. Gézát többször nagyatyjának mondja, midőn így szól: „Coram quibus praedictus abbas privilégium recolendae memoriae Geisae regis, avi nostri exhibuit dicens, quod jus ... ex donatione praedicti Geisae regis avi nostri ad s. Benedicti monasterium pertineant stb. Ezeken kivül még kétszer fordul elő e kifejezés: Quod praedictus rex, avus noster." E hiteles okmány következtében nem foroghat fenn kétség arra nézve, hogy Kálmán király I. Géza fia, mert lehetetlen, hogy ne tudta volna II. István jegyzője, kicsoda a király atyja és nagyatyja. Kálmán, mint ezekből kitűnik, Géza fia, de Almos meg Kálmán testvére. U. i. az MSC-vel jelzett s az országos levéltárban őrzött codex

4) azt mondja Almosról, hogy őt testvére, Kálmán megvakíttatta. Ugyanígy nyilatkozik az egykorú prágai Kozma is,

5) aki felsóhajt, bárcsak hallaná ezt Kálmán, Pannónia királya, aki azon félelemből, hogy utána testvérének, Almosnak, sikerül megnyerni a magyar trónt, őt és fiát megfosztatta szemöknek világától. Otto bambergi püspök életírója, Ebbo,

6) hasonlóképen Almost Kálmán király testvérének mondja, midőn azt állítja a fenn említett püspökről, hogy ez a gazdászathoz értő egyént küldött a hunok királyához, a boldog emlékezetű Bélához, aki nagybátyjától, Kálmán királytól, atyjával, Almos vezérrel együtt még i^u korában szemeitől megfosztatott, azután a királyi méltóságra emeltetett. Végre még az egykorú klosterneuburgi Richárd

7) bizonyságtétele is az előbbiekhez járul, midőn azt mondja, hogy azért nem került harczra a dolog az Almost segítő császár és a magyar király közt, mivel Kálmán kibékült öcscsével, Almossal. >) Schwandtnernél 1748-iki kiadás III. r. 634. és 635. 1. äJ De Regno Dalmatiae et Croatiae I. k. 3. r. 1. fej. ») Monumenta Eccl. Strig. I. k. 81. 1. és Tudományos Gyűjtemény 1826. IV. k. 61. 1. V Podhraczky, budai krón. 171. 1. 6) Menkennél: Script. Rer. Germ. I. k. 2113. 1.: „Utinam hoc audiret Colomannus, rex pannonicus, si viveret, (ezt 11x7-ben irja) qui metuens, ne germanus suus Almus post eum regnaret ipsum et filium ejus .... privavit . . . lumine. «) Acta Sanctorum m. Julii I. k. 7) Peznél; Script. Rer« Austncamm I. k. az 1108-ik évhez.