Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883

21 lamon jegyesét, Juditot, nem hozták nevelés végett Magyarországba, hanem Endre inkább Salamont küldte Béla támadása alkalmával Austriába, a honnan csak 1063-ban, Béla halála után, tért vissza az országba IV. Henrik német császár kiséretében, amely alkalommal a 12 éves Salamon és Judit közt a házasság is megköttetett.

1) E házasok együttléte azonban nem tartott sokáig, mert 1074-ben kitört a háború Salamon és Béla fiai közt. Salamon ekkor nejét a határra küldi, maga a testvérek ellen küzd, vereséget szenved, a határszélre fut, a hol ismét találkozik nejével, IV. Henriktől kér és nyer segélyt, de Henrik serege eredmény nélkül kénytelen kivonulni az országból, magával vive Juditot is. Salamon és Judit ezután VII. Gergely pápa közbenjárását kérik ki, Géza és László kegyelete a szentszék iránt reménynyel is biztatja őket, s 1076-ban Judit is férjét Magyarországba szándékozik követni, de vájjon akkor ide jött-e, nem bizonyos; csak az valószinü, hogy László uralkodása alatt Judit meglátogatta Salamont Magyarországban, állandóan azonban Regensburgban lakott, a hol Salamon is a börtönből való kiszabadulása után 1084-ben megfordult, innen Salamon a kunok földjére ment, de Magyarország ellen való vállalatai nem voltak sikeresek. Végre a besenyők soraiban küzdött a görögök ellen, a megveretés után pedig eltűnt, sőt a német évkönyvirók

2) szerint ekkor halálát is lelte; a hazaiak szerint pedig mint remete halt meg Póla környékén.

3) Férje halála után e nő Kézay

4) szerint, ámbár több németországi fejedelem vágyódott keze után, mégis apácza lett az admonti zárdában s itt is temettetett el.

a) Hazai krónikásainknak ezen tudósítása azonban hamis, mert mint Hansisius

6) bebizonyította, Admont alapítása ugyan 1073-ra esik, de a nők zárdája itt csak 1120 körül létesült, tehát Salamon neje itt nem lehetett apácza; sőt azt lehet mondani, hogy ez nem is volt sehol apácza, mert adatok vannak arra nézve,

7) hogy 1088-ban Vladislav lengyel herczeghez ment férjhez, a mely házasságból három leány származott, noha első házassága magtalan volt. Meghalt 1100 felé, egy pár évvel megelőzve második férjét.

8) E királynéra vonatkozólag még megjegyzendő, hogy a hazai kútfők

9) Zsófia névvel jelölik, hasonlóképen a lengyel Dlugoss

1

0) s a német Aloldus de Peklarn.

n) Hogy azonban e nőnek keresztneve Judit volt, kitűnik VII. Gergely pápának hozzá ') Lambertus Schaffnaburgensis és Sigisbertus Gemblacensis, Schiernél: Reg. Hung. 68., 69. 1. és Kézay II. k. 4. fej. 2. §. 63. 1. Turóczy II. r. 47. fej. 183. 1. ») Szász évkönyviró 1087-hez Pertznél VI. k. és Konstanzi Berthold 1087-hez, Pertznél V. k. ») Kézay H. k. 4. fej. 2. §. 63. 1. és Turóczy II. r. 56. fej. 213. 1. *•) Kézay II. k. 4. fej. 2. §. 64. és 65.1. «J Turóczy II. r. 55. fej. 213. 1. «) Germania S. II, k. De Archiepiscopis Salisburgensibus. *) Ebbo ; Vit Otto. Episcop. Bamberg., Acta Sanctorum I. k. 379. 1., Martinus Gallus lengyel krónikája 80. 1., Boguphal krón. 28. 1., a Chronic. Lechitarum 6. 1. és Dlugoss Hist. Pol, IV. k. 314. 1. az 1088-hoz. 8) Gedani; Chronicon Pol. 1749-iki kiadás 17. 1. ») Kézay II. k. 4. fej. 2. §. 64. 1. és Turóczy II. r. 44. fej. 176. 1. ">) Hist. Pol. IV. k. 311. 1. ») Aloldus 1052-hez.