Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883

20 tán herczeghez ment férjhez. 1) Élete további körülményeiről csak annyit tudunk, hogy férjénél előbb halt meg. Béla 2-ik leánya volt Ilona. Turóczy, 2) János guercsei diákon 1 1) s Dlugoss 4) u. i. említik, hogy Béla egyik leányát Zvoinimir nevű horvát főúrnak adta nőül, aki később (1076.) horvát fejedelemmé lett. Az tehát a kérdés, mi volt az említett leánynak neve, miután az említett kútfők nem nevezik meg őt. Lucius 5) egy 1078-ból való okmányról tesz említést, amely­ben Zvoinimir Demeter, horvát fejedelem, neje Ilona néven fordul elő; Farlatinál 6) pedig 1083-ban Horvátország királynéja Lepa néven van említve, egy más okmányban is 1083-ban a királyné Lepa néven fordul elő. E körülményekből Cornides 7) azt kö­vetkezteti, hogy Zvoinimir első neje Ilona ugyan, de 1083-ban már nincs életben s második neje Lepa, Béla leánya. E nézetet szerinte még az is támogatja, hogy az okmányokban mindig csak egy névvel találkozunk, pedig ha Béla leánya két nevű volt volna, az okmányokban mind a két név ki volna téve. Cornidessel szem­ben kétségtelen, hogy Ganóczy, Katona stb.-nek van igaza, akik a két név alatt egy nőt értenek, mert több kútfő szerint 8) már a kararrtán háború alkalmával 1069-ben Géza herczeg és Zvoinimir közt sógorsági viszony volt, emiatt Zvoinimir nejének ekkor már ugyanannak kellett, aki később sz. Lászlót Horvátországba hívta, tehát az okmányokban előforduló Ilona és a sz. Lászlót behivó Lepa, egy és ugyanaz. E nő későbbi sorsa ismeretlen. Bélának harmadik leánya volt Euphemia, más néven Ludmilla. Ez Otto morva herczeghez ment férjhez, 9) aki ezen rokonsági kötelék folytán hat­hatósan támogatta Gézát és testvéreit a Salamon ellen való küzdelmeikben. Végre az utolsó leány, akiről adatok szólnak, Zsófia, kinek férje Lambert főúr volt. Házassági frigyük elég tartós, mert a bozsoki prae­montrei prépostság alapító levele szerint 1135-ben még életben voltak. 1 0) Némelyek szerint sz. László nővérének e férje volt azon Lambert főúr, aki Turóczy szerint 1 1) az aradi vérfürdő alkalmával megöletett. Bélának 1063-ban Dömösön történt halála s fiainak szerény háttérbe vonulása Salamonnak szerezte meg a magyar trónt. S aia- Salamon leendő nejéről már annak születési évében, 1053-ban, volt ™je. szó az Endre és III. Henrik között kötött békeszerződésben. Az eljegy­zés azonban csak 1059-ben történt valamelyik határszéli városban. 1' 2) Sa­Lambertus Schaffnaburgensis 1061-hez, Pistoriusnál I. k. 326. 1.: „Vilhelmas Marchio.. • inter eundum secunda mansione morbo correptus obiit. Sponsam ejus Marchio Carentinorum, co­gnatus ejus accepit." Turóczy II. r. 47. fej. 184. 1. és 56. fej. 211. 1. s) Kercselichnél 101.1 4) Dlugoss; Histor. Poloniae, 1095-hez IV. k. 33. 1. 6) Lucius II. k. 15. fej. 158. 1.: „Acta sunt­haec ante Notitiam honim testiuna, Imprimis quidem Helenae gloriosissimae reginae." ') Illyri­cum sacrum III. k. 154. 1. ') In Geneal. Saec. XI. 344. 1. 8) Turóczy II. r. 47. iej. 184. 1. Cromer: Hist. Pol. V. k. 85. 1. o) Turóczy II. r. 52. fej. 197. 1. és Balbini Miscella Hist. Reg. Bohem. 103. 1. 10) Cod. Dipl. II. k. 82. 1. és Knauz: Monum. Eccl. Strig. I. k. 86. 1. ") Turóczy II. r. 64. fej. 233. 1. » 2; Lambertus Heresfeldensis 1059-hez Pertznél V. k. 159. 1. és a szász évköny­vek, s Hermannus Contractus folytatása 1059-hez Pertinéi V. k.; „Andreas Pannoniae rex . , , sororem ejus (Henrici IV.) minorem filio suo adhuc puero sponsam obtinuit,"

Next

/
Thumbnails
Contents