Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1882

ellen, hogy oly dolgok áruitassanak a természettudomány czége alatt, melyeket a tapasztalat semmi esetre sem igazol. 1852-ben szólalt föl Wagner Rudolf, ki physiologiai kutatásai által szép nevet vivott ki magának, az Allgemeine Zeitung-ban (physiologiai levelek) és tiltakozott azon tanok ellen, melyeket mint exact tudományt árultak a materialisták. 1872-ben, tehát husz év után, a mai physiologiai tudomány első rangú bajnoka — maga is materialista — a természettudósok és orvosok nagygyűlésén megvonja a természettudomány határát, de — mint más helyen fogjuk látni — a szellemi működés legegyszerűbb momentumát az érzést is ezen határon túlra helyezi. Vogt, Moleschott, Büchner ezekhez távolról sem hasonlithatók! Mit tudnak ezek? szépen vonzó alakban írni; de a természettudományban csak epigonok, vagy talán jobban mondva commis voyageurök, kiknek az jutott dicső feladatul, hogy ki nem forrott — a tapasztalattal ellenkező — tanokat bocsássanak világgá. Pedig nincs szerencsétlenebb gondolat, mint be nem bizonyított tant a nagy közönség elé vinni. Bastian — nem rég megjelent müvében: Az agy, mint a szellem organuma — majdnem minden fejezet bevezetésében avval lep meg bennünket, hogy azon igazságok, melyekre a materialisták hivatkoznak, tudományosan el nem dönthetők; kevés az anyag, a tapasztalat, hogy azokról csak valószínűt is mondhasson! A physiologia nem is illetékes döntő szót mondani azon küzdelemben, mely a lélek létezése és nem létezése fölött folyik. A természet tényeit constatálhatja ; de midőn oly dolgokról akar nyilatkozni, melyek a természet egyéb tüneményeitől nem csak különböznek, hanem azokkal épen ellentétesek: akkor már elhagyta a physiologiai álláspontot és oly térre lépett, hol csak mint műkedvelő szerepelhet. Pedig az öntudat oly tünemény, melyet sem chemiai processus, sem physikai mechanismus meg nem fejthet. Mit mondanak az újkori materialisták ? A gondolkodás nem a lélek functiója, hanem az agyvelő működésének következménye. Ezen nézetöket avval támogatják, hogy az embernek van legnagyobb agya; az emberi agy a legtökéletesebb szerkezetű. Ezen agy a szellemi működések székhelye és oka, mert az idegrendszer és agy együttes működése nélkül nincs szellemi működés. Meg fogjuk kisérleni bebizonyítani a józan physiologia alapján, hogy a tények, melyekre hivatkoznak, nincsenek bebizonyítva, és hogy azoknak bebizonyítása után sem lehetne megmagyarázni az anyagból á szellemi functiókat; sőt hogy épen maga a physiologia mutatja legjobban, hogy kell valaminek léteznie, a mi azon működéseket képes létrehozni, és hogy ezen tényező nem lehet sem az anyag, sem annak tulajdonsága.