Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1882

9 AZ IDEGRENDSZER ÉS AZ ÉRZÉS. Hogy szellemi tünemények vannak, azt a materialisták sem tagadják ; de annál inkább igyekeznek azoknak keletkezését az agy és idegek működéséből, minden más erő hozzájárulása nélkül, kimagyarázni. A szellem szót használják; de nálok a szellem nem egyéb, mint elvont fogalom, mely végeredményben mégis a mechanismus következménye. Az öntudatnak, képzetnek és akaratnak physiologiai alapjára vonatkozó kérdésnél — mint Eckhard megjegyzi — rejtélyek előtt állunk; itt az ember önmaga előtt idegennek tűnik fel. A physiologusok az érzést, mely a szellemi tüneményeknek csak kezdete, az öntudat változásának mondják, a mely változást az érzékszervek idegingerlése okoz. Miben áll azonban eme változás, az a physiologusok szerint is megmagyarázhatlan marad. Vannak, mint láttuk, kik azt vitatják, hogy úgy az érzet, mint maga a gondolkodás is nem más, mint az agyvelő mozgása; az akarat pedig azon állapot szükségképen való nyilvánulása. A tapasztalat azt mutatja, — igy okoskodnak — hogy az agy sérülésével együttjár az öntudat s igy a gondolkodás megszűnése; tehát ezeknek oka sem lehet más, mint az agy és annak mozgása. Erre azt jegyezzük meg legelőször, hogy nem mind logika az, a hol tehát kezdi meg a mondatot. De ha igaz volna is, hogy a két tünemény csakugyan minden esetben együttjár, abból még nem következnék más, mint hogy a gondolkodásnál szükséges tényező az egészséges agy. A tapasztalat azonban ellenkezőt mutat; mert az agy jelentékeny részének szétroncsolása után is a szellemi működés akárhányszor zavartalanul tovább folyik. Lássuk tehát, hogyan jutunk ismereteinkhez, hogyan lesz a látható világ a mi tudásunkká ? Vájjon azon processus, physikai, chemiai vagy pedig ezektől egészen különböző működési mód ? Az ember érzékei és mozgató szervei által áll a külvilággal összeköttetésben. Az erzékek száma öt; ezek közöl a látás, hallás, szaglás és ízlés határozott helyi szervhez van kötve; a tapintás szervét pedig az egész testfelület képezi. Mozgatási szerv az egész test, annak minden egyes részeivel, melyeket tetszésünk szerint mozgathatunk. Az agyból finom, különböző nagyságú szálak ágaznak szét az egész testbe és vagy az érzékszervekben vagy az izmokban végződnek ; e finom szálak az idegek. Ezen idegek képezik a közvetlen szerveket köztünk és a külvilág között. Az ideg állomány számtalan apró rostból és sejtből áll. Az idegrostok vastagsága különböző. Az idegrostok ott, a hol kezdődnek és ott, a hol végződnek, rendkívül finom, majdnem átlátszó rostocskákból állnak, melyeknek átmérője 0,00025—0,004 mm. Ezen finom rostok egymással összefonódva kötegeket képeznek s ha tovább haladtak végpontjuktól az egyes kötegek nagyobb kötegekké, rostokká alakulnak. Az igy megalakult rostot igen finom puha hártyahüvely (Schwann-féle hüvely)