Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1882

II központi szervhez. A hüvely, mely őket körülveszi, mintegy hivatva van a vezetést elszigetelni. Valamint a postai közlekedésnél — mint Bain megjegyzi — két utcza nem közlekedik közvetlenül egymással, hanem mindenik levél megfordul előbb a központi hivatalban : ugy a test valamely tagjára ható inger is a másik taggal idegsejtek, vagy az agyban és gerinczagyban levő idegállomány segítségével közlekedik. A szemre, fülre, vagy a testfelületre ható inger előbb az agyba megy, hol érzés keletkezik; innen azután valamely idegsejtből indul ki a mozgási ideg segélyével az önkéntes vagy önkéntelen mozgás. Tehát szükséges is a számtalan ideg, hogy az összeütközés el legyen kerülhető. Az emberi szervezet a külvilággal való érintkezésben kétféle működést mutat; az egyik activ, a másik passiv. Az activ működést az önkéntes mozgások, a passiv irányt az érzetek képviselik. A két működésnek végrehajtására kétféle idegrostok vannak. Az idegrostok mindkét faja az agyból indul ki; de működési irányuk különböző. Az egyik rész a külvilág behatásait szállítja a test felületéről az agyhoz, mint központi szervhez ; a másik rész a központi szervekben keletkező ingerállapotot az érzékszervekhez vezeti. Amazokat, minthogy irányuk központhoz futó, centripetal idegeknek, emezeket, mivel a központtól futnak, centrifugai idegeknek nevezzük. Müködésök eredménye szerint az előbbiek érzési, az utóbbiak mozgási idegek. Az idegrostok a gerincz csatornán belül mellső és hátsó gyökökre oszlanak : a mellsőben csupán mozgási rostok, a hátsóban pedig csupán érzési rostok haladnak. E törvényt fölfedezője után Bell-féle törvénynek nevezzük. Az idegsejtekben végződő idegek a kötszövet és a sejtek nyujtványai folytán egymással szoros összefüggésben vannak. Ezen idegsejtek az összekötő kapcsot képviselik a centripetal és centrifugai rostok közt; ezek segélyével jutunk a külvilágnak tudomására és lépünk vele activ érintkezésbe. A szellemi működések változatosságának és roppant körének a szervezet is megfelel változatos és rendkívüli finom szerkezetével. Ezen idegrostok és sejtek működése folytán keletkezik az érzés. Valamely inger hat az érzékszervre, az idegekben változás áll be, úgyszintén az idegsejtekben. A physiologusok szerint ezen változás az, a mit mi érzésnek nevezünk. Ez igaz ; de evvel azon sajátszerű tünemény még megmagyarázva nincs. Az is igaz, hogy többet a physiologia nem is mondhat; csak azt kell hozzátennie, a mit a tapasztalat bizonyít, hogy nincs a természetben oly physikai erő, melynek működése hasonló eredményt mutatna. Du Bois-Reymond szerint az idegrostok és sejtek folytonosan működnek ; nyugalmi állapotról szó sem lehet. A nyugalmi állapot — t. i.