Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1882

10 veszi körül, ugy hogy a köteg elveszti rostos alakját. Másoknál még egy más hüvely az u. n. velőhüvely is előfordul. Ezen idegrostok legtöbbnyire peripherikus és centralis végeik közelében szétágaznak. A Schwann-féle hüvely az idegek peripherikus vége felé elenyészik, ép ugy megszűnik már megelőzőleg a velőhüvely is; a rostok önállólag lefutó rostokra oszlanak szét, s többnyire külön végkészülékkel lépnek összeköttetésbe. Az izomidegeknél a tengelyhenger, mint vastag köteg végződik. Az idegrostok, midőn nagyobb ágakká, törzsekké egyesülnek, feszes burokkal (neurilemma) vétetnek körül, mely burok az egyes rostok és rostkötegek közé is behatol. Amint közelednek a test felületéhez : elágaznak. Az idegsejtek mind alakra, mind nagyságra nézve igen különbözők. A legkisebbeknek átmérője 0,008 mm. a legnagyobbaké 0,08 mm., sőt még nagyobb is. Magtartalmú sejteket képeznek, melyek többnyire halvány, szintelen külsejüek; némelyeknél a sejthártya is hiányozni látszik. Protoplasmájokban számos szemcse van, melyek némely esetekben sárgás vagy barnás szinezetüek. A mag tisztán látható egy vagy több magtestecskével. A legtöbb idegsejtnek nyúlványa van, melyek idegrostokba mennek át. A duczsejtek különböző számú nyúlványokkal birnak és ezeknek száma szerint egy-, két- vagy többsarkú (uni-, bi- és multipolar) sejteknek neveztetnek ; ezen nyúlványok szerint alakjok is különböző ; majd gömbölyű, majd körte alakúak, majd pedig csillag alakúak. A sympathikus ideg duczaiban találhatók oly sejtek is, melyeknek egyátalán nincs nyulványuk (apolar.) Maga az agy és gerinczagy ilyen sejtekből és nyúlványokból áll, melyeket a kötszövet tart össze. Ugyancsak ezen nyúlványok által vannak a sejtek egymással és az idegrostokkal összekötve. Ezen duczsejtek központok gyanánt szolgálnak az idegrostoknak. Ilyen finom és parányi idegsejtek és rostok képezik az agyvelőt. Számuk oly nagy, hogy alig lehet megközelítőleg is meghatározni. Kisérleteket tettek meghatározásuk végett, s megközelitőleg kimutatták, hogy a szemmozgató ideg (nervus oculomotorius) maga 15 ezernél több rostból van összeolvadva. Az érzési idegekben a szám kisebb; de a szemidegben (nervus opticus) a rostok száma alig kevesebb 250 ezernél. Az agyban magában, melynek fehér állományát az idegrostok képezik, száz milliókra megy a rostok száma. Meynert szerint az agy idegsejtjeinek száma 900 millió, melyekből körülbelül 9000 millió idegrost indul ki. Ezen idegrostok — melyek egymástól függetlenek, habár egy csomóban végzik is útjokat — rendkivüli nagy számmal vannak és számra nézve megfelelnek azon változatos érzeteknek és mozgásoknak, melyekre az embernek szüksége van. Az idegsejtekből kiinduló idegrostok minden megszakítás nélkül haladnak a test felülete felé az érzékszervekbe és az izmokba anélkül, hogy eggyé olvadnának; innen mindenik a ráható ingert elvezeti a