Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877
8 adatát, megsemmisítené hivatását, megfosztaná azt törekvésének minden sikerétől. Azért e tekintetben a cs alád és iskola közt kölcsönösségnek kell uralkodni. A hol a családban nincs fegyelem, nincs nevelés: mily kimondhatatlan vesződsége és gyötrelme van az iskolának ily növendékekkel. És a hol otthon a gyermekek előtt az iskola tekintélyét és fegyelmét kicsinylik és megszólják: azt fogják majd otthon tapaszalni, hogy önmaguk is meg lesznek fosztva attól, amit csak az iskolára nézve akartak megtámadni. A szülői házból az elemi osztályokon át a közép iskolába lépő növendéktől, hogy itt sikerrel oldhassa meg feladatát, legalább a következő jó tulajdonok kívántattak meg alapnak a további építésre. Legyen felébresztve a növendékben érdekeltség és kedv az iskolában látható és hallható dolgok iránt. Ezt felkelthetik a szülők, ha tanítandó gyermekök előtt többször szólnak a tanulás hasznáról, szépségéről és a tudatlanságnak lealacsonyító voltáról. Legyen meg a gyermekben a tisztelet a szülők és felsőbbségi személyek, főleg a tanítók iránt. E tisztelet hiányában a tanító legfeláldozóbb ügyekezetének is csekély eredménye lesz. Tudjon a gyermek engedelmeskedni a szülőknek még pedig készséggel. A ki ezt megszokta, a tanítónak jóra intő parancsait is serényen fogja végrehajtani. Vérében legyen a tisztaság és rendszeretet a ruhában, könyveinek és írószereinek tartásában. E jó tulajdonokat a szülők, bármily állapotúak és müveltségüek legyenek, csekély fáradsággal megteremthetik gyermekeikben. Az iskolában annyira nélkülözhetetlen fegyelemnek kettős a feladata. A szoros értelemben vett fegyelem az erkölcsi magaviseletet szabályozza, és az érzelmek fegyelmének nevezhető, mely szabványai iránt feltétlen engedelmességet követel. A tágabb értelemben vett fegyelem a gondolkodásmódra és tanulásra vonatkozik, és az értelem fegyelmének mondható, mely az előirt tantárgyak feltétlen és készséges felvétele által foganatosíttatik. A fegyelem e kettős irányának párhuzamban kell haladni, ha azt akarjuk, hogy a nevelés ferde és egyoldalú irányt ne öltsön. * * * Az érzelmek fegyelmének alapján lesz az iskola oly intézetté, melyben vallásosság, erkölcsi méltóság, illem, szorgalom és rend uralkodik, mely fenntartja a növendékben a kötelesség érzetet, megfékezi a könnyelműséget. Az iskolai és iskolán kívül való viseletre vonatkozó szabályok a növendéket vagy önmaga legyőzésére serkentik, vagy az erkölcsi romlás külső veszélyeitől védik. Mennyiben sikerül ez a nélkül, hogy képmutatást vagy szolgai érzelmet teremjen, lássuk néhány szóval. Elvitázhatatlanul igaz ugyan, hogy a gyermekek rendesen az isko-