Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

4 hivatalnoknak, mint papnak, mint orvosnak, mint tanítónak; mint fog egykor működni, mit kell teljesítenie, — annak itt tétetik le alapja, az itt kezdődik. Tehát azonkívül, hogy a gymnásium az egyetem előcsarnoka^ van egy más, sokkal jelentékenyebb, fontosabb rendeltetése: az, hogy általános képzést adjon. Nem valamely egyes szakra, egyes működési körre, vagy egyes életpályára képzi a gymnásium növendékét és látja el a szükséges kellékekkel. Nem tekinti benne az állam leendő hivatalnokát és nem közli vele az ilyentől megkívánt ismereteket; hanem tekinti az embert, kit képezni és nevelni akar, hogy igy képessé váljék nemcsak a hazának szolgálatára és hasznára, hanem hogy legfőbb rendeltetésének is megfeleljen. A mi az emberben a legnemesebb, legmagasztosabb és legjobb, ezt vonja a gymnásium működési körébe; ezt képezni, idomítani és nemesíteni az ő feladata. Az észt, a kedélyt, az akaratot óhajtja a rendelkezése alatt álló eszközökkel a lehető tökélyig fejleszteni. Érdeklődést támaszt a növendékben a sokoldalú tudás iránt, utat mutat a tudományos kutatásokra, mindennemű ismereteket közöl, sőt az összes emberi tudás főrészeibe bevezeti, megismertetvén őt az Isten-, ember- és természettel és ezek szeretetére sarkalja őt. Egyes tantárgyai megannyi lépcsők, melyek a tanítványt azon magaslatra emelik, honnan az Isten, ember és természet tudományos ismeretének világánál vissza és előre tekinthet; vissza, a már elvégzett tanulmányokra, melyeket most már összefüggésÖkben tudományosan megbírálhat; előre, az újonnan kezdendő szaktudományokra, melyekhez a kulcsot birja, hogy azoknak templomába beléphessen. A gymnásium fejleszti a növendékben a szellemi erőket, hogy később a választandó szakban sikerrel járhasson el. Lelkesít a szépre, jóra és igazra; beoltja a növendékbe a helyes gondolkodás törvényeit, és az akaratot határozottan erkölcsi indító okok szerint való cselekvésre utasítja, majd positive: kijelelve a helyes irányt és vezényelve, majd negatíve-. visszatartóztatva a veszélyes tévelygésektől. E szerint, habár a gymnásium által adott képzés nem befejezett, mégis önálló értékű és az egész életre kiható eredményű. Ugyanis a gymnásiumi képzés állandó értéke nem egyedül abban rejlik, mit a növendék tanult, hanam főleg azon irányban, melyet gondolkodása és akarata nyert a nevelés és oktatás által, — azon érzületben, mely bele oltatott, — azon erőben, melyre szert tett, — azon képesítésben, melynél fogva öntökélyesedését eszközölheti és a képzettségnek magasabb és magasabb fokára emelkedhetik. A tanultak idő folytával feledésbe mehetnek és mennek is, de a szellemnek kölcsönzött erő megmarad és tovább működik. Ezen maradandó és tovább működő erő a szellemnek egész lényegét áthatja, és benne mint fegyelem, mint műveltség, mint hazafiság, erköl-