Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

Miben áll a teljes szellemi képzettség ? és mennyiben mozdítja elö ezt a gymndsium? A lelket mindenkor az ember nemesebb részének tartották. Méltán, mert általa lesz az ember Isten képévé, általa bir felemelkedni a látható világ fölé, hogy megközelítse a legfőbb tökélyt: magát az Istent. A lélek különféle tehetségekkel és képességekkel van ellátva, melyek kezdetben szenderegnek hasonlóan a naphoz, mely szürkület és hajnalpiron keresztül fokozatosan emelkedik fel állásának tetőpontjára ; de idővel érvényesítik erejöket jóra vagy roszra, a szerint amint a nevelés és oktatás nekik irányt adott, vagy többször a körülmények és pillanatnyi behatások szerint. A különféle szellemi erők három főtehetségre vihetők vissza; ezek : az ész, kedély és akarat. Az ész által gondolkodunk és megismerünk; a kedély által érzünk; az akarat által vágyunk és szabad cselekvésre határozzuk el magunkat. Ezek közöl először nyilvánítja működését az ész, azután a kedély, végre az akarat. A szellemi erőknek nevelés és oktatás által való irányítása első sorban a szülői házat illeti. Az iskola a szülők által megindított nevelést folytatja, fokozatosan fejleszti és tökélyre viszi. A szellemi fejlődés fokozatossága az iskolákban is bizonyos fokozatokat tesz szükségesekké; igy vannak: alsó, közép és felső iskolák. Az alsó iskolák adják a minden embernek szükséges elemi vagy alapképzést; a felső iskolák szakképzést nyújtanak. E kettő közt foglal helyet a középiskola, mely korunkban kettős ágra oszlik, t. i. gymnásiumra és reáliskolára. Jelen értekezésünk főleg a gymnásium által nyújtott képzést teszi megbeszélés tárgyává; miértis célszerű lesz néhány szóval a gymnásium feladatát megvilágítani. A gymnásium előkészítés az életre, legközelebb ugyan csak a felső szakiskolára, az egyetemi tanulmányokra, de a képzés mivoltát tekintve, az egész jövőre. Mi a teendője az embernek mint polgárnak, mint állami i*