Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

megszilárdítani. Tényleg egy és ugyanazon intézetnek növendékeit ugy tekinti és tekinteti, mint akik egy egésznek egyenjogú tagjait alkotják, és e viszonynak megfelelőleg bánik velők, e szerint hangolja őket. Tanítja, utasítja, gyakorolja őket, hogy mint egy testületnek polgárai engedelmeskedjenek, hogy egymással és egymás között megférjenek, békében éljenek, és egymás iránt szeretettel viseltessenek, hogy mindegyikök magát az összes intézet egyik tagjának vallva, annak törvényeit megtartsa, hogy a társas élet és az egymás közt való megférhetés miatt szabadságuknak egy részéről lemondjanak, hogy társaik is élvezhessék a maguk szabadságát, hogy kiki megfelelve tanulói kötelességének, maga az intézet is megoldhassa feladatát. Vájjon nem képe-e ez kicsinyben annak, a mi nagyban történik a hazát illetőleg? Azonkívül az iskola több tantárgyában a valódi hazaszeretetnek a történelem egén feltűnt ragyogó példányait minden nemzetek közt, minden korból és minden körülményekből egyenesen megismerteti és őket magasztalva követésül ajálja; és hogy a hazaszeretet annál dicsőbb fényben tűnjék fel, az ellenkezőről is említ példákat, kimutatván, milyennek nem kell, nem szabad lenni egy hazafinak. Az iskola az által, hogy a hazaszeretet eszményképévé magát a Világüdvözítőt teszi, a hazaszeretetet mintegy dicsőíti, a lelket díszítő erényei közé emeli; másrészről pedig kárhoztatja az önző hazafiságot. A Megváltónak hazája jövendő sorsa fölött az olajfák hegyén ömlött könyei a hazaszeretet könyei és megszentelői valának. Tőle tanultuk a hazaszeretet igazi értelmét és szentesítvényét. Voltak ugyan a pogány népeknél is kitűnő, sok tekintetben utánzandó hazafiak, kiknél azonban a hazaszeretet közé igen sokszor valami salak vegyült ; ezek a valódi hazaszeretetnek teljesen helyes fogalmával nem birtak. Hannibal kilenc éves korában megesküdött Jupiter oltáránál, hogy nyugodni nem fog, mig csak Carthago ellenségein boszut nem álland. Gyűlöletének lángja el nem hamvadt sem a tenger zugó hullámain, sem a havasok jégbércein ; égett, addig égett, mig szive vert; s e szenvedélyes gyűlölet hányszor vakította el benne a józan, higgadt meggondolást? — Dicsőítették uticai Catót, mert nem akarván hazáját rabigába verve látni, önmagát megölte. Maga J. Caesar is elárulta, hogy nem érzett helyesen a hazaszeretetről, mert hallván Cató halálát felkiáltott: „Invideó morti tuae, Cato." Még Seneca szerint is: „Cato virtutum viva imago." De a keresztény felfogás kárhoztatta őt, mert nem teljesítette kötelességeit, melyekkel nemcsak önmaga, — hanem hazája iránt is tartozott. A történelemnek számos alakja van, mely távolról varázst gyakorol a könnyelmű vagy felületes szemlélőre; mig a higgadt észlelő vádoló pillantásokat vet reá. Legyünk óvatosak a hazaszeretet példányképeinek megválasztásában.