Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

21 Jelen költemény két előnyt egyesít magában: a dráma szigorú indokoltságát, tehát a szerkezet szerves egységét; másrészről az eposz változatos gazdagságát, mondai szépségét. És épen ezért se dráma, se epopoeia, hanem drámai eposz. Á fensőbb tényezők sokkal később lépnek föl benne, hogysem epopoeiává tehetnék; és az eposzi tényezők sokkal bővebben és terjedelmesen alkalmazvák, hogysem dráma lehesen. És csak igy lehet összeegyeztetni a csodás elemeket a valóval ; és csak igy lehet, hogy jelen költemény előkészítő része legyen egy nagy epopoeiának, holott maga drámai eposz, Mert a csodás elemek nem indokai, nem mozgatói a költemény cselekvényének és mégis szoros összefüggésben vannak vele; annyira, hogy a csodás kard története nélkül a költemény cselekvényének egészen más uton kellene haladnia és fejlődnie. Hogy azonban a csodás kard Buda tragikus végére tényező legyen, annak oka nem az isteni intézkedésben, hanem egyedül Budában és Gyöngyvérben, tehát a jellemekben van. De mert mégis tényezővé válik a tragikus sorsra nézve, nem lehet állítani, hogy a csodás kard története és átalábao a csodás elem nincs helyén, nincs kellő oksággal alkalmazva jelen költeményben. A csodás elem már itt is belejátszik a költemény cselekvényébe, de tulajdonképen még nem indoka semminek. Isten, ki magas egéből Etel tettét, Buda megölését, látta, szintén csak a jövőre vonatkozólag mondja: hogy Etele isten lehetett volna itt a földön, de igy meg vannak számlálva népe jövendői. Ez mind előkészítés a nagy epopoeiához, és sehogysem zavarhat meg bennünket abban, hogy jelen költeményt, mint magában bevégzett egészet, drámai eposznak tartsuk és ne epopoeiának. XI. Mondottuk, hogy jelen költemény két előnyt egyesít magában: előszörisa dráma szigorú indokoltságát és igy a szerkezetszerves egységét. Tudjuk pedig, hogy az egységes szerkezet alapos kezdetet, érdekfeszítő bonyodalmat és kielégítő véget kölcsönöz a műnek. E részekben ismerhetjük föl a cselekvény, illetőleg a költemény tagoltságát. * „Buda halálá ban könnyű fölismerni e részeket; a kezdet épen az első éneket foglalja el; a második énekkel, a gót cselszövényével, kezdődik a fejlődés, a bonyolat. E fejlődés négy válságos ponton halad keresztül, ezek: a két uralkodó testvér első összeütközése, viszálya, a keleti császár követsége, illetőleg Buda vélt sérelme