Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

12 De a lián birodalmat senkise háborgatja, benn is a béke virúl; a belviszálynak semmi nyoma. Már most ha se fölső, se külső kényszerítő, sürgető vagy legalább javalló okok nem intézői, indítói az eseményeknek : akkor bizonyos, hogy annak a jellemből kell erednie. Hogy itt, e költeményben, az események a jellemből vannak fejlesztve, az még világosabb lesz a góth cselszövénye által, ki összes okoskodását Budának, az embernek tette ellen viszi ostromra és egy szót se tesz Buda azon hitének gyöngítésére, mely szerint ezt neki valami isteni intézkedésnél fogva kellett volna tennie. Detre, ki ott volt a hatalom megosztásánál és jól hallotta beszédét, egy szóval sem támadja meg erről az oldalról Budát, hanem tettét mint átalában elhibázott emberi tettet elemezi, bírálja és kárhoztatja. Sőt a cselszövő góth még Etelénél sem gyanúsítja és gyöngíti Buda tettét arról az oldalról, mintha Buda csak ürügyet keresett volna az isteni szóban saját „puha k i s 1 e 1 k ü s é g e" palástolására, hanem ennél is pusztán emberi indokokból magyarázza meg és fejti ki Buda tettét, a hatalom megosztását. Az emberi akaratból fakadott cselekvény a góth cselszövényével ismét csak az emberi jellemből veszi táplálékát a tovafejlődésre. Etele próbája, a góth ujabb sugdosása, az asszonyok viszonya mind tisztán emberi dolgok. Szóval a költemény cselekvénye drámai motívumokon alapszik; a jellemből veszi kezdetét s a jellem által vitetik tovább. Eddig tehát drámával van dolgunk; eposzi formába foglalt drámával. y. A hatodik ének, mely a hún és a magyar nemzet eredetéről szól, magában véve külön méltatást érdemel, mind a jellemekre, mind a szerkezetre, mind az előadásra nézve. Különben a főeseményre vonatkozólag semmiféle motívumot sem rejt magában. Mégis nem minden lélektani ok és művészeti célzat nélkül ván a költeménybe beleszőve; mert mi világlik ki belőle? a hún és magyar nemzet közös eredetének tiszta és határozott emlékezetben élő tudata. E tudat egy csodásan szép mondába öltöztetve költői magasságra emelkedett a hún nemzetnél; s a hún nemzet ezen emlékezetének szépen megfelel — a X. énekben — a keletről érkezett követség azok részéről, kik a hún nemzettel egy közös fej alá tartottak és vele rokonságot vallottak. Ez az ének tehát — azonkívül, hogy a hún nemzet költői lelké-