Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

10 között létezett. Ugyanis hagyományaink Etelét festik idősebbnek, Budát pedig fiatalabbnak. Történetíróink is Budát tartják fiatalabbnak. Arany tehát nagyon merészen változtatta meg a viszonyt a két testvér között. Mégsem oly merészen, hogy eljárását a költői szabadság túlságos kiterjesztésének lehetne mondani; mert hiszen van egy történetíró, és épen „Attila történeimé "-nek írója, Thier ry Amadé, aki szerint: „Attila testvér öcscse volt Budának; de bár közösen uralkodtak, a kormány tettleg az ifjabb kezében nyugodott." Ha már egy hírneves történetíró is igy vélekedhetik, nem az jut e eszünkbe, hogy történeti adataink a két testvér kor szerint való viszonyára nézve épen nem lehetnek kétségbe vonhatatlanok, teljesen határozottak. Es épen ezért, ha költőnk az amúgy sem egészen bizonyos valóságot hirdető történeti hagyományok által magát lekötve nem érezte: ezt nem is vehetjük tőle rosz néven, s eljárásában nem láthatjuk a költői szabadság túlságos merészségét. Költőnk alkothatott volna ugyan a történeti, vagy inkább nemzeti hagyomány alapján is egy nagyszabású eposzt a két bún uralkodóról : de ha ő a maga által választott alapon kívánta megalkotni müvét: nékünk sincs miért visszautasítanunk és elvetnünk azt; csakhogy aztán a fölvett alapon teljes és következetes, tehát szerves egészet tevő müvet adjon! Erre azonban magának a költeménynek alkotása, szerkezete felel meg a legilletékesebben; — folytassuk tehát a szerkezet tanulmányozását. III. Az eddig előadottak négy éneket töltenek be; a tettek időrendben követik egymást. Tudjuk, hogy Etele mára harmadik énekben határozta el azt, hogy ha hadakkal próbát tart, és nehogy nejétől sokáig kellessék elszakadva lennie, már ott intézkedett legkedvesebb asszonyának följövetelére nézve; és mig Krimhilda útban van és hozzá siet, addig ö teljes serénységgel csakugyan próbákat tart a hadsereggel, melyet a körülhordozott véres kard, illetőleg az ő parancsa Budaszállására gyűjtött. És ezt adja elő anegyedikének. Az ötödik énekben már a két asszonynyal találkozunk, először is Krimhildával, ki gazdag cselédséggel Budaszállásra érkezik; vele szemközt találkozunk Gyöngyvérrel, Buda meddő nejével, ki legott fölismeri benne a hatalmas versenytársat. 11 d a királyi magatartása és szépsége egyszere szálka lesz az irigy és féltékeny Gyöngyvér szemében. íme az összeütközés ujabb indoka a két asszony viszonyában, mely