Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

6 emelik. Tekintsünk az emberiség régibb történetébe, ott diszlik Babylon, mint a polgári társadalom egyik első székhelye és műveltségnek bölcsője. A mint ez Mózes első könyvének 10-dik részéből kitűnik, liol Mózes Noé utódainak nemzetség-táblájáról szólva Nemrodról, a többek között ezeket mondja a 10-ik pontban: »Az ő országának kezdete pedig Babylon vala és Arak és Akad ós Kalanne Szenárföldén. Azon földről jőve ki Asszur, és épité Ninivét és a város utcáit és Kaiét.« Tehát Babylonról ugyszól Mózes, mint olyan helyről, hol már régibb idő óta rendezettebb társadalmi élet volt, honnan származott Nemrod és Asszur, Ninive, a későbbi nagy assyr birodalom fővárosának alapitója. Alig található az egész földkerekségén birodalom, mely annyi változásokon ment volna keresztül, annyi pusztítást szenvedett volna a barbár hóditók részéről, mint épen Babylon és mégis majdnem szakadatlanul nagy és virágzó városokkal birt, melyek phoenix-ként megifjodva emelkedtek ki a pusztulás hamvai és romjaiból. Évszázadok hosszú során át nagy és hires volt Babylon város neve, inig végre épen akkor sülyedt alá, midőn Nagy Sándor az ifjú macedoni hóditó Ázsia és saját európai birodalmának központjává akara tenni. Ezután virágzott föl mellette a Tigris folyó jobb partján Seleucia, később ugyanezen folyó balpartján a parthok uralkodása alatt Ctesiphon. Sőt a középkorban is midőn az arabok hódításai alatt eme városok elpusztultak, emelkedtek ezen tartományban Bagdad és Ormus városok. Az ásatások is, melyek napjainkban eme városok vidékein ejtetnek, egy régibb műveltség nagyságáról tanúskodnak. Babylon vagy máskép Chaldea, Euphrat és Tigris iker folyók közt feküdt. A babylonok nyelvökre nézve a semi-népcsaládhoz tartoztak. Vallásukra nézve sabeisták voltak, imádták a napot, holdat, csillagokat és a földet. A zsidó iratok Nemrodot, a későbbi görögök pedig Baal vagy Bel istent állítják az első babyloni birodalom alapitójának. Ezek is a babyloni népről, mint olyanról szólanak, mely állandó lakhelylyel és rendezett államszervezettel birt. Történelmi hitregéje ezen népnek , egy Semiramis , egy Ninus és egy Belus neveiben látszik öszpontosulni; kiknek tulajdonított hősi tettekből, habár túlzottaknak látszanak, mégis azt következtethetjük, hogy a babylon-chaldei birodalom alapitása előtt hatalmas hóditók uralkodtak Ázsia ezen részeiben, kik alapitói lettek ezen kettős birodalomnak. Babylonia műveltségének fényesebb korszaka, a mi időszámitásunk szerint körülbelül 630. Kr. e. vette kezdetét. Ez időtájt barangolta be egy nomád nép, chaldeusok neve alatt Ázsia déli részeit és ura lön a syriai és babyloni síkságnak. Babylonia lett, a birodalom főszékhelye, királya Nabukodnézár, ki Ázsiát egész a közép-tengerig meghódította,