Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

18 fokára Aeschylus, Euripides és Sophocles által. A költészet mellett fölvi rágzott a szónoklat is Demosthenes, Aeschines, Isocrates, Lysias által, kiket a szónoklat mestereinek neveznek. Ezeken kivül virágzott még a görögöknél a mathematika, mértan , földrajz és csillagászat. A gyógyászat is ápolásra talált Hyppocratesben, ki alapitója a rendszeresebb gyógyászatnak. A későbbi korszakban Socrates bölcsészeti iskolájából több bölcsészeti sekta ágazott ki, mint a stoikusok-é Zeno, az epikureusok-é Epicurus által alapítva. Midőn Rómá hatalmát Itália fölé kiíerjeszté és Kelet felé irányitá figyelmét ; akkor Görögország sem maradt ment beavatkozásától, sőt midőn lassanként megfosztá a görögöket politikai önállásuktól, s vele úgyszólván mindenüktől, ekkor legfőbb büszkeségök voltak a tudományok és műemlékek, melyeket a rómaiak mindenkor tisztelet és csodálattal emiitettek. Ilyenek voltak a görögök úgymond Dr. P. Hanusch: ') »Az emberi műveltség fája különféle ágakat, bimbókat és virágokat hozott előbb, mig gyümölcsét a görög műveltséget meghozta. Görögország a világmüveltség sarka, amely körül az ókor összes műveltségének története forog; Görögország ama fönséges kapu, amelyből az ujabb kor műveltségének története fényes kivonulását tartotta minden országba és minden néphez. Omaga t. i. a görög műveltség, a classikus műveltség és meg is adja azt.« Habár Görögország meghódítása után a rómaiak közül igen sokan görög erkölcsöket, szokásokat és műveltséget vettek fel, jellemök mindazonáltal túlnyomólag harcias volt. Ok harci dicsőség és hóditásvágytól vezéreltetve inkább az anyagi haszon után törekedtek, melyet diadalmas hadjárataik oly dúsan kezökbe játszottak. Innen van, hogy a köztársaság fénykorában csak egyes tudomány ágak mint a szónoklat és történetírás müveitettek kiválóbb gonddal,.a többiek pedig, főleg a költészet jóval később, a császárság idejében Octavius Augustus az első császár alatt érte el a virágzás fokát; mely korszak a latin irodalom arany korszakának neveztetik ; azonban ez is, nemkülönben a bölcsészet és a többi tudományok is csak viszhangjai a görög műveltségnek. Tán egyben, az építészetben tértek el a görögöktől, azonban ezen a téren sem emelkedtek föl azon magaslatra, melyen a görögök állottak. Ivét-tudomány ág van mégis, melyben a rómaiak fölülmúlták az ókor összes népeit s ez a jog és hadtudomány. »Egy nép se fogta fel és állapította meg oly biztos tapintattal és józan észszel az állam és jog életet 1j Dr. P. Hanusch. „Bücke i

n die Urgeschichte der menschlichen Cultur"-