Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

17 szág a Hellas nevét nyerte ; kezdetben mint harcias nép lép föl és Phocisból — mint első lakhelyéről a félszigeten, Thessaliaba ment, a hol már négy törzs : dórok, joniaiak, aeolok és achajok le voltak telepedve. Midőn Thessaliaban az egyes törzsek vándorlása megindult; a dórok Peloponesusba vándoroltak, innen pedig néhány évvel később az Attikába letelepült joniaiakat támadták meg, kiknek nagyrésze kivándorolt s KisAzsia nyugati partján a jóni gyarmatokat alapitotta. A dórok ezen támadásában gyökeredzik azon ellenszenv, melylyel a dóri és jóni törzs egymás iránt az egész nemzet történeti életén át viseltetett, mit fényesen bizonyít Sparta és Athen a két törzs székvárosainak története. A törzsek oly merev elkülönitése volt a legfőbb ok, hogy Görögország soha sem képezett politikailag egy szerves egészet. Minden egyes tartomány a többitől különválva saját törvényeivel és kormányformájával birt. Azonban nem kell hinnünk, hogy ez a görögök tudományosságára és művészetére bénitólag hatott volna, sőt ellenkezőleg a sok tartományra történt oszlás által, mentek levén egy nagy politikai birodalom alkotás eszméjétől; több gondot fordíttatott beléletökre, igy emelkedtek a görögök a tudományok és művészetek terén azon önálló, magaslatra, melyre az utókor mindenkoron tiszteléttel tekintett és fog tekinteni. A görögök már a mythosi korszakban, figyelemre méltó műveltségi fejlődést mutatnak föl; bizonyítják ezt az egyes tartományok hőseiről fönmaradt mondák, bizonyítja továbbá a trójai háboi'ú, mely már azért is nevezetes a görög történetre nézve, mert ez , az összes görögök első fényes fegyver tényének mondatik ; ez tartá fön a görögökben hosszú időkön át a nemzeti érzületet, végre ez nyújtotta anyagát a homeri költeményeknek, melyek a görög nép szellemi képzettségének emelésére legnagyobb befolyással voltak. Egy népre sem volt az epikus költészet oly nagy hatással mint épen a görögre, ez volt költészetének és művészetének forrása, ezzé pedig Homernak a jóniai dalnoknak énekei tették. A görögök tehát az epikus költészetet művelték először s csak később nyert a lyra s a költészetnek egyéb ága lelkes ápolókat. Korán fejlett ki a bölcsészet is és pedig kezdetben a gyakorlati. Ily gyakorlati bölcsész volt a hét első görög bölcs : Periander, Pittakus, Thales Milet városból, Solon, Bias, Chilon és Cleobulus, kik az azon időszakban ismertté lett betűírás mesterségét és az egyptomi papyrus növény használatát terjesztették s előkészítették a tért a prosa irodalomra. Ennek nagy befolyása volt a többi tudomány ágakra, az epikus költészetből fejlődött ki a történetírás, a költői bölcseletből a tulajdonképeni bölcsészet, mely egy Socratessel, Platóval óriási haladást mutat fel; a bölcsészet mellett fejlődött ki a tulajdonképeni történetírás, Herodot, Thucydides, Xenophon és Ctesias által művelve. Ekkor emelkedett a drámai költészet is a virágzás magasabb 2