Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

15 A műveltség forrása az egyptomi papság volt; ez központosított minden hatalmat kezében. 0 kizárólagos birtokosa volt a tudományos is­mereteknek. A gyógyászat, mathematika, a csillagászat, a csillagjóslat, a bölcsészet, az építészet, a szobrászat és a zene az ő vezetése alatt ál­lott. A papok hozták a törvényeket és viselték az állam-hivatalokat. Az egyptomi papság azonban nem volt oly magába zárkozott mint Indiában,némely ismeretek, mint az olvasás és írás a nép között is el volt terjedve és gyakran más nemzetbelieket is beavattak a papi titkokba. Kétséget sem szenvedhet, hogy az egyptomiak a hieroglyph és hieratikus — képjeles irmodorukon kivül a rendes bettiirást is használták és hogy irásra kez­detben pálmaleveleket, utóbb vásznat, fatáblákat és végre a papy­rus növény leveleit használták, melyeket lemezre egymás mellé raktak és Nilus vizével áztatva összeforrasztottak; ellenben a nyilvános okmányo­kat ónlemezekre irták. Nagy szorgalommal űzték a földmivelést, a föld termékenységét nagyban elömozditotta a csatornázás. Sesostris utóda' alatt, midőn Egyptom történetét mély homály borít­ja ; egy ujabb városnak lön alapja megvetve Afrika éjszaki részén phoenici kivándorlottak által körülbelül 880-ban Kr. e. és ez Carthago volt. Ezen városnak jutott osztályrészül ama szomorú sors, hogy csak bukása által kezdett fényleni a történelemben és hogy hirét nem saját, hanem más nem­zetek irói tartották fön, mint Herodot, Polybius, Diodor, Livius, Appianus és Justinus. Carthago egyike a leghíresebb városoknak az ókorban, mely több szomszéd lybiai törzs meghódítása után meglehetős terjedelmű államnak feje lön. Carthago sok tekintetben majdnem ugyanazon jellemvonásokat tünteti föl, minőkkel Athen, Sparta és Róma birtak. Carthago kereskedő város volt, a kereskedés tette nagy és gazdaggá; főereje a tengeri ha­talomban feküdt, számtalan hadi és kereskedelmi hajóval birt, melyekkel a középtenger partvidékeit sőt az atlanti óceánéit is gyakran meglátogat­ták ; mindenütt gyarmatok alapítása által iparkodtak maguk számára biztosítani a kereskedést, és pedig oly féltékenységgel, hogy gyarmataikból minden idegen hajót kizártak, s ezeknek egyedül a főváros réveit nyitották meg. Kereskedői szellemtől űzetve a carthagoiak a tudományok és mű­vészeteket csak annyiban ápolták, amennyiben azok hasznát látták, az ipart, főleg a földművelést a legnagyobb gonddal űzték, sőt írott utasítá­sokat is adtak a földek hasznos és rendszeres művelésére ; melyeket a rómaiak oly célszerűeknek ismertek fel, hogy átültették saját nyelvükre. Főérdemök a carthagóiaknak, hogy gyarmataikban vagy bárhol saját is­mereteiket és tapasztalataikat terjesztették. S így még Carthago gyarma­tai és kereskedelme által Európa nyugati részén terjeszté a polgárisodást, az alatt Egyptom, Európa délkeleti részére főleg Görögországba ültette

Next

/
Thumbnails
Contents