Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

22 zet kölcsönözte azt a másiktól; melyek legfölebb arra mutatnak, hogy valamikor — az emberi nem reggelén — csak egy nyelv volt a föld szinén, a mint ez legrégibb időtől fogva a nyelvtudósok kutatásainak egyik legfőbb tárgya volt (Lásd e végre Adelung „Mitridates"-ét Berlin 1806—17; továbbá Il-ik Katalin orosz cárné parancsára kiadott „linguarum totius orbis vocabularia comparativa augustissima cura collecta" munkát 1787—9 vagy „Atlas etnographique du globe etc." par Adrian Balbi. Paris 1806. l.k. végre „Tripartitum seu de analógia linguarum libellus." Vienna 1820—23. 153. és 282. lap. Erre vonatkozólag mondja aztán Hugo Grotius (Annot. ad Vet. Test. Gen. XI, I.) „Q.uare verius primaevam linguam nullibi puram extare, sed reliquias ejus esse in linguis omnibus." Ezen nyelv aztán, — miként tudós tulbuzgó nyelvtudósunk Horváth István erősen hivé, s elég szép készültséggel fejtegeté is, — magyar is lehetett. — (Lásd e tekintetben Vida Károly „Elmélkedések a magyar nemzet viszontagságainak története felett" cimü könyvét is a 145. 1. végig) Tehát az ilyen szavakkal mint p. o. ház, föld, eszem, ámbár a német is ugyan azon értelemben használja őket; továbbá ezekkel ablak, asztal, szikra, kasza, széna, zab, ámbár Dankovszky tót szavaknak állítja őket, mégis minden aggság nélkül élhetünk; de még azokkal is, melyek évszázadok óta meghonosulván közöttünk, tisztségeket, közhelyeket, egyházi és másféle szereket, eszközöket jelentenek, mint: király, érsek, püspök, gróf, sekrestye, templom, mester, mise, ostya, karácson, ispán, forint, tábla, borotva, gereblye s. t. b. 8. Végre ovakodnia kell a tiszta ajkú magyarnak mindazon hibáktól, melyek vagy betű csere, vagy txdbövités által csúsztak be a nyelvbe; milyenek p. o. falka, helyett fóka; bocsát és feled h. bocsájt, felejt; fon, n'ó vagy nol h. fony, nyől, s. t. b. ugyan ily hibás túlbővítés van az ajánl és reményi igékben, a könnyebb hangzatú aj ál és remél helyett, mert ezeket nem kell az ajándék és remény főnevekből származtatni, hanem inkább ellenkezőleg, valamint lehet, nevel-ből nevendék, és regéiből regény, szintúgy lehet ajál-ból ajándék, remél-\>'6\ remény. Minden e féle nyelvészeti bántalmaknak kiirtását a nyelvtisztaság törvénye szigorúan követeli. Méltó itt följegyezni azt is, mit „Eszter" írója az általa készített új magyar szavakra vonatkozólag a 200-ik lap végén mond: „Mind ezen szavak távol vannak azon igénytől, maguknak polgári jogot követelni; céljuk csak: — bebizonyítni, mennyi telik ki felséges utánozhatlan nyelvünkből. Jobb szavaknak örömest helyt adnak; — de gyarlóságukban annyit bizonyítnak, hogy nyelvünk megérdemli — ennyi belső kincs birtokában — a tisztítási kísérletet." Ha már egyes idegen szavaktól nagy gonddal tisztogatjuk nyelvünket; még inkább kell ovakodnunk az oly mondatok alakításától, melyek