Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

t 9 3. A világos értelem megkívánja még azt is, hogy a kétes, kósza érteménynyel biró szók a szövegben meghatároztassanak, vagy helyettök világosabbak használtassanak. E szerint a kétes értelmű maradék helyét, a helyesebb értelmű utód méltán foglalja el; ily kétesek: megolvasni — megszámlálni helyett; megolvasni a könyvet, — átolvasni helyett; nincs érkezésem, — nem érek rá helyett; — mert érkezni egészen mást tesz, mint érni; haza kisérteni sem annyi, mint haza kisérni; valamire verekedni — vergődni helyett; csak magamban voltam, magán helyett s. t. b. — Mondottuk, hogy a határozottság igényei egész mondatokra is kiterjednek, világos ugyanis, hogy a helyes értemény, nem csak egyes szók helyességétől, hanem ezen szók világos szabatos öszszeállításától is függ, elannyira, hogy egyiket a másiktól elválasztva gondolni sem lehet; vigyázni kell tehát, hogy a mondatokat alkotó szók egymásközt, s az egészszel együtt véve helyesen viszonyítassanak; aztán természetes, ne pedig erőszakos, vagy természet elleni rendben következzenek az eszmék kifejezései egymás után; — erre nézve szolgáljanak kellő felvilágosításul a következők: 1. Az össze tartozó szók szét ne választassanak, — mert különben homályt szülnek, igy ha csak, bár csak, maga hitt, szép iró s. t. b. — mást jelentenek, mint ha öszsze irva jőnek elé — hacsak, bárcsak, magahitt vagy önhitt, — szépiró. 2. A név és névhatározó figyelmetlen társasítása is könnyen homályt szül, azért ezt is figyelemmel kell kezelni, mert más városon kül és kivül; vagy házon elül, mint ház előtt; idő vagy bármi dolog nélkül szűkölködöm, homályos e helyett i

Hoben szűkölködöm. Aztán a határozó előzze meg határozottját, mert nem mindegy p. o. színjáték meg játékszín; ^eVizhalom meg halompéraz; w'zesbor meg borosmz; dolmányszixr vagy sz?7rdolmány; a szent mártoni sz. Benedek rendjének fő monostora — hibás e helyett: sz. Benedek rendjének szent mártoni fő monostora; a pesti kegyesrendüek fógymnasiuma, hibás e helyett: a kegyesrendüek pesti főgymnasiuma. 3) Miután az igék játszanak legnagyobb szerepet a beszédben, ugyan azért ezekre kell a mondatok szerkesztésében legfőbb gondot fordítani; e végre szükséges, hogy az ige, és a név, melylyel összekapcsoltatik, össze is iljenek egymással; igy enyelgi a sors csapásait, helyesebben lesz kifejezve mosolyogja igével; nem tudja a Dunát átúszni — helyesebben nem birja; nem tud egyszerre egy pintet kiini, — helyesebben nem képes; elismerem érdemeit, kétes, mert annyit is jelenthet, mint félre ismerni, helyesebb tehát megismerem érdemeit. Ha már a felhozottak is hátrányai a határozottságnak: mennyivel inkább ellenkeznek vele a félig vagy egészen hibás mondatok, melyek vagy egyeztetési — vagy ragozási, — szóvonzati, vagy szórendi hely-